A lehető legjobb időpontban tartjuk ezt a rendezvényt, hiszen az OECD utoljára 2004-ben módosított vállalatirányítási alapelvein, így fontos, hogy a most tervezett változtatásokkal milyen irányba mozdulunk el - közölte Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára. Mint mondta, most még a szakmai vitánál tartunk, ez pedig lehetővé teszi, hogy az idővel ki lehessen alakítani a saját álláspontot.

A válságnak sok oka volt, erről eltérnek a vélemények, így az eladósodást, az adósságból finanszírozott jóléti államot, illetve a kereskedelmi mérleg különbségeket is többen említették, de az biztos, hogy a vállalatirányításban is komoly problémák voltak - fogalmazott a politikus. Szerinte ez utóbbi területen a rövid és hosszú távú érdekek összeegyeztetése, a vállalatirányítási rendszerek átláthatósága, illetve a kockázatérzékelés hiánya volt a fő gond, itt lehetne a leginkább előrelépni.

Ez már csak azért is fontos, mert egy jó vállalatirányítási rendszer megelőzheti a komoly gondokat a cégeknél - vélte Cséfalvay, aki hozzátette azt is, hogy ez akár a cégek tőkevonzási képességeit is erősítheti, ami rendkívül fontos lehet a mostani időszakban.

Az OECD legutóbb 2004-ben, az Enron cég körül kialakult könyvelési botránya után alakította át a vállalatirányítási irányelveit - mondta Winfrid Blaschke, az OECD Pénzügyi és vállalati ügyek igazgatóságának vezető közgazdásza, majd hozzátette, hogy a mostani felülvizsgálatot az elmúlt évek globális válsága tette időszerűvé.

Jelenleg a tapasztalatok összegyűjtése zajlik, az OECD megnézi, hogy a különböző országokban milyen gyakorlatok alakultak ki - mondta Blaschke, aki szerint bár rendkívül sok országból érkezik hozzájuk visszajelzés, a kelet-közép-európai térségből viszonylag kevés. Az irányelvek felülvizsgálata azért is fontos, mert számtalan multinacionális cég használja.

Így igaz, jelenleg ez a nemzetközileg elismert legjobb gyakorlat, Magyarországon mégis alig ismerik - tette hozzá Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások partnere. Márpedig fontos lenne az ilyen gyakorlatok átvétele, hiszen a felelős vállalatirányítás hozzájárul többek közt a társadalmi bizalom erősödéséhez, a külföldi tőke magasabb fokú beáramlásához, de segíti a fenntartható gazdaság létrejöttét is. Éppen ezért az a célja az EY-nak, hogy ezek az irányelvek ne csak a tőzsdei cégekre, hanem mindenkire vonatkozzanak, igaz skálázva - emelte ki Biró.