Világcsúcstartó a magyar bankszektor

A Magyar Bankszövetség támogatja a magáncsőd intézményét, de a hozzá kapcsolódó adminisztrációt az egytizedére kellene csökkenteni - mondta Becsei András alelnök.
MTI, 2015. október 22. csütörtök, 16:18
Fotó: Napi.hu

Kedvező, hogy a magáncsőd intézményébe a bejelentkezés határidejét a tervek szerint meghosszabbítják jövő év március végéig. Hozzátette, a bankszövetség szerint középtávon 25 ezer család fizetési, törlesztési gondjain tudna segíteni a magáncsőd a szabályozás bizonyos átalakításával.

A szervezet azzal számol, hogy a magáncsőd intézményébe középtávon 25 ezer, hosszabb távon 40 ezer adós család kerülhet. Az alelnök szerint a belépéskori adminisztráció drasztikus csökkentésére van szükség, hiszen jelenleg 654 oldalnyi dokumentumot kell beadni az ügyfélnek a jelentkezéskor. Eközben a Nemzeti Eszközkezelőnél (NET) Zrt. a jelentkezési dokumentum csupán pár oldal.

A NET és a magáncsőd intézménye különböző ügyfélcsoportot szolgál ki, míg a magáncsőd a vagyonnal és bevétellel bíró ügyfeleket segíti, addig az eszközkezelő a szociálisan rászoruló személyek, családok számára nyújt védelmet.

A magyar bankszektor világcsúcstartó az adóterhelést tekintve. Árbevétel-arányosan a magyar pénzügyi szektor adóterhelése 10,7 százalékos, a bányászaté és a nehéziparé 4 százalékos, a könnyűiparé 3,6 százalékos, míg a szolgáltatási szektor adóterhelése 3,2 százalékos. A túladóztatás eredményeként a magyar bankrendszer elvesztette a régiós versenyképességét, és ez a piaci hitelezés alakulására is negatív hatást gyakorol - állapította meg Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára.

A bankokra kirótt extra terhek és a beszűkült hitelezés miatt az elmaradt GDP-növekedés negatív hatása 2015-től kezdődően minden évben nagyobb, mint amekkora haszon a bankszektortól származó többlet költségvetési bevétel. A főtitkár szerint a bankadó mértékét az EU-ban alkalmazott átlagos bankadó szintje alá kellene levinni azért, hogy a bankrendszer ismét jobban hozzájárulhasson a gazdasági növekedéshez. A hazai banki adóteher 5-7-szerese az EU-országokban kivetett adónak. A bankszektorra hárul a különadók mellett az intézményvédelmi alapok feltöltésének kötelezettsége is rendkívüli, egyedi jogszabályok által - véli Kovács.

Úgy látja, a vállalati szektor nem igazán akar beruházni, a cégek pénzügyi pozíciója 1400 milliárd forinttal javult az elmúlt években. Véleménye szerint a cégek bankhitel helyett az uniós támogatásokra várnak, anélkül nem akarnak fejleszteni.

A vállalati hitelezés még rosszabb lett volna, ha nem segítik a vállalkozásokat a garanciaintézmények. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány támogatása nélkül a vállalkozások egy része nem, vagy csak 2-3 százalékkal magasabb kamaton kapott volna hitelt - mondta Kovács.

Búza Éva, a Garantiqa Zrt. vezérigazgatója elmondta: 25 banki és 104 takarékszövetkezeti partnerük van, ezzel a kkv-k hitelállományának több mint 10 százalékát garantálják. Évi 27 ezer szerződést kötnek, ezek 80 százaléka mikrohitelre vonatkozik. Idén az első háromnegyed évben a garanciaállomány 350 milliárd forintra futott fel, ami 450 milliárd hitel gazdaságba kihelyezését tette lehetővé, ez 16 százalékos bővülés az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Az év végéig a garanciavállalás megközelítheti az 500 milliárd forintot.

A társaság új intézkedéscsomagot fogadott el, amely a növekedést, és a kezességvállalás gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb igénybevételét alapozza meg. A lépések nyomán a garanciavállalási díjak a korábbi 1,7-2 százalékról - díjtámogatással - mára 1 százalék alá csökkentek, sőt beruházási hitelhez 80 százalékos kockázat-átvállalással, 0,3 százalékos garanciadíj mellett tudnak hozzáférni a kis- és közepes cégek, eközben a korábbi 13 napos átfutási idő 2 napra csökkent.

Kovács szólt arról, hogy végre feloldották a teljes kilakoltatási moratóriumot, ami tervezhetőbbé teszi az igényérvényesítést, a téli kilakoltatási moratóriummal már számolnak a bankok. A végrehajtói kamara adatait idézve a főtitkár elmondta: a bankok csupán 10 százalékban felelősek a végrehajtások indításáért, a végrehajtások, kilakoltatások 90 százalékát a közműcégek, a telekom-szolgáltatók vagy éppen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) indítja.

HOZZÁSZÓLÁSOK