Megkezdődött a kertészkedés szezonja, ezért a következőkben egy fontos kerti teendőről, a komposztálásról lesz szó, ami nem más, mint egy újrahasznosítási folyamat, amely során a szerves anyagok oxidálódnak és lebomlanak, a folyamat közben pedig szén-dioxid, ásványi anyagok és humusz keletkezik.

A titokzatos humusz

A komposztálás a természet önálló módja az újrahasznosításra – így fogalmaz a Humusz Szövetség.

A komposztálás segít abban, hogy természetes úton zárjuk azt a körfolyamatot, amit azzal indítunk, hogy a növényeket étkezésre, állattartásra, díszítésre használjuk, majd a maradékokat is hasznosítjuk. A komposztálással a szerves anyagok szabályozottan bomlanak le, mígnem egy új és hasznos termék, humusz keletkezik belőlük. Fontos ez, ugyanis a makro- és mikroelemek mellett a talaj életében az irányító, koordináló szerepet a humusz tölti be. Ez tapasztja össze a talaj apró szemcséit morzsákká, serkentő anyagot nyújt a növények gyökereinek, tápanyagokat juttat a talajban tevékenykedő mikroorganizmusoknak. A titokzatos és minden hatásában még nem tisztázott humusz nélkül nem képesek a magasabb rendű növények táplálkozni, növekedni és szaporodni. 

Vagyis a legjobb dolog, ami a háztartási és kerti hulladékkal történhet, az a komposztálás. Könnyű folyamat, ami némi gyakorlattal kevés időt és energiát igényel, néhány aranyszabályt azonban mindenképp érdemes betartani.

A szükséges eszközök

Az első lépés a komposztáláshoz a megfelelő hely kiválasztása a kertben. Fontos, hogy félárnyékos és sík területet válasszunk, kiskerti viszonylatban egy négy fős család számára egy-két 1-1,5 köbméteres komposztáló szükséges, ezenkívül, szükség van egy komposztládára, ami lényeges, hogy jól szellőztethető, szétszedhető és környezetbarát legyen. Alapvető eszközök még egy gyűjtőedény a konyhában, metszőolló, kis balta az aprításhoz, lapát, vasvilla a forgatáshoz, öntözőkanna vagy locsolócső a nedvesítéshez, lécek, fólia vagy textília a takaráshoz.

Figyelem, figyelem

Komposztáláskor különös figyelmet kell fordítani a megfelelő tápanyag, víz és oxigén ellátottságra, ugyanis egy jó komposztáló elég szellős, ugyanakkor kellően nedves, hiszen ha az anyag túlságosan tömör, akkor levegő hiányában rothadás alakul ki, és olyan mikroorganizmusok jelennek meg, amelyek életéhez nem kell oxigén. Ha ez bekövetkezik, az baj, ráadásul bűzzel is jár, az anyag elrothad, és nem keletkezik értékes humusz. 

A mikroorganizmusok munkájához két elem, a szén és a nitrogén nélkülözhetetlen, ezeknek az aránya fontos ahhoz, hogy a komposztálás gyorsan végbe menjen. Több szénre van szükség, mint nitrogénre (25:1). Egyszerűbben azt mondhatjuk, hogy általában minden úgynevezett barna hulladékban, faágban, gallyban, szalmában sok szén van, és a nedves, fehérjedús zöld hulladékokat alaposan össze kell keverni a száraz hulladékkal, hogy homogén kiindulási anyagot kapjunk.

Kép: Nemzeti Köznevelési Portál (nkp)

A barna és a zöld anyagokat egymásra kell rétegezni, így a száraz rész elegendő nedvességhez jut a lédús zöldből, a barna rész pedig adja a vázat, biztosítja a jó szellőzést. A rétegek közé teríthetünk vékony földréteget, amely nemcsak azért előnyös, mert elfedi a kellemetlen szagokat, hanem azért is, mert mindig vannak benne lebontó szervezetek, melyek meggyorsítják a folyamatot. A rétegezést célszerű száraz réteggel kezdeni, és mivel az idő múlásával a komposzt összeesik, 2-3 havonta át kell azt forgatni. Erre azért van szükség, mivel a tömörödött anyagból a levegő kiszorul, s ezzel lazítjuk, levegőztetjük. Az átforgatáshoz egy kerti villa szükséges, amivel a száraz részeket összekeverjük a nedvessel, a barna részeket a zölddel.

A türelem, komposztot terem

Körülbelül három hónapba telik, amíg friss komposzt keletkezik, de mintegy 12 hónapot, vagyis egy évet kell várni ahhoz, hogy érett komposztot kapjunk. Vigyázni kell, mert a friss komposzt még nem teljesen stabil, ezért a növények gyökérzetére, növekedésére káros anyagokat tartalmazhat. Az érett komposzt könnyen felismerhető, sötét, feketés barna, könnyen morzsálódik, tavaszi eső áztatta földre emlékeztető illatú. 

Befejezéskor az anyagot át kell rostálni, a fennmaradó részeket pedig vissza kell helyezni a komposztálóba. A komposztot fel lehet használni, ültetéskor növények alá kerülő földhöz lehet keverni, lakásokban virágcserepekbe, balkonládákba lehet tenni, zöldség- és virágágyások, szőlők, gyümölcsösök termékenységét segítheti elő. 

Az ajánlott és a tiltott alapanyagok

Jó komposzt alapanyag például a kikapált, kihúzott gyom, a lekaszált fű, a kávézacc, a teafű, az apróra tört tojáshéj, a lomb, az avar, az ágnyesedék, a gyümölcs és zöldség maradék, a virágok, a fűrészpor és a fahamu. 

Fontos, hogy ne kerüljön a komposztba nagy gally, faág, záptojás, sült konyhai maradék, olaj, zsír, csont, háztartási szemét, vegyszer, gyógyszer, állati tetem, karácsonyfa maradék, üveg-, fém- műanyag- és papírhulladék, és minimális mennyiségben legyen benne diófa, vadgesztenye és fenyőfélék tűlevele. 

A komposztálás előnyei

  • Csökkenti a termelt hulladékot, hiszen a háztartási hulladék harmadát lehet komposztálni.
  • A kerti és a konyhai hulladékot vissza lehet juttatni a természetbe.
  • Termékenyebbé lehet tenni a talajt, a növények egészségesebbek lehetnek.
  • Költséget lehet csökkenteni, például kevesebb alkalommal kell levinni a szemetet, nem kell vásárolni virágföldet.
  • Csökkenteni lehet általa a légszennyezést, hiszen a kerti hulladékot és az avart nem szabad elégetni.
  • A humuszban gazdag talaj jobban képes elnyelni a szén-dioxidot, így a klímaváltozás hatásait is csökkenti.
  • Példát lehet vele mutatni a családban, környezettudatosságra lehet nevelni a gyerekeket.