Az elmúlt két évtizedben, ami a tálibok 2001-es bukása után eltelt Afganisztánban, jelentősen javult a társadalom életszínvonala – kezdi az ország gazdasági mutatóinak elemzését a Financial Times. Ez igaz az egészségügyi ellásra, az oktatásra, a várható életkorra és a gyermekhalandóságra is. Az elmúlt években a NATO-, azon belül főként az amerikai csapatok létszámának csökkentésével, illetve a segélyek, azaz az állam fő jövedelemforrásának visszaesésével bővült a korrupció és erőszak, ami lelassította a javulást.

Ugyanakkor Gereth Price, a Chatham House vezető kutatója felhívja a figyelmet arra, hogy bár Afganisztán szociális mutatóit tekintve drámaian megváltozott, nem használta ki hazai jövedelemforrásait, elsősorban a nyersanyag-bányászatot, leszámítva az illegális bányászkodást. A gazdaság a 2010-es évek közepéig enélkül is két számjegyű ütemben bővült, ám a nemzetközi pénzügyi támogatás elapadásával stagnálni kezdett. Az egy főre eső GDP az elmúlt években csökkenni kezdett, nagyjából 2500 dollár/főről 2200 dollárra esett.

A segélyek 2009-ben még a GDP 100 százalékát adták, ami 2020-ra 43 százalékra csökkent – derült ki a Világbank adataiból. Ez a szolgáltatási szektor és a foglalkoztatás zsugorodását eredményezte. A tálib uralom alatt a segélyezés összeomlik, az USA még a kabuli jegybank 9,5 milliárd dolláros tartalékát is befagyasztotta, a nyugati államok leállították a segélyezést, az IMF felfüggesztette támogatási programját. A Bloomberg adatai szerint évi 22 milliárd dolláros GDP nyilván csökkenni fog. A brit üzleti lap szerint 2019-ben csak a hivatalos nettó fejlesztési támogatás, amit Afganisztán kapott, 4,5 milliárd dollár volt.

Bizonytalan exportadat

Afganisztán nagyjából egymilliárd dollár értékű terméket exportált 2020-ban – derül ki az International Trade Centre adataiból, ami kevesebb, mint a szomszédos Tádzsikisztán kivitele, pedig Afganisztánban négyszer többen élnek. Az export fele szőlő és más friss gyümölcs volt, bár a 20 év alatt folyamatosan nőtt a szolgáltatáskivitel súlya. Ezt az adatot azonban erős fenntartásokkal kell kezelni, mert az illegális kivitelt, ami főként ópium, nem tartalmazza.

Az életszínvonal javulásának, főként a nők helyzetének változásának biztos jele, hogy a tálibok korábbi uralma alatt a termékenységi ráta 7,5 volt, ami 4,5 alá csökkent. A gyermekek alultápláltsága felére esett. Az egészségügyi ellátás javulását mutatja, hogy az afgánok nagyjából 10 évvel hosszabb életre számíthatnak, mint tíz évvel ezelőtt.

Ami az oktatást illeti, 8,2 millióval több gyerek jár iskolába, mint 2001-ben, a középiskolában tanulók aránya az érintett korosztályban 12 százalékról 55 százalékra ugrott. Ez szintén a lányok esetén jelentett különösen nagy előrelépést. A 15-19 éves lányok terhességei 1000 főre vetítve 160-ról kevesebb, mint 60-ra csökkentek az ezredfordulóhoz képest.

Az is igaz ugyanakkor, hogy kevés olyan ország van a világon, amelyet jobban sújtana a korrupció. A Transparency Internaitonal 180 országot áttekintő korrupciós listáján 165. az ország, igaz, ez 11 hellyel jobb, mint 2012-ben. A Világbank 190-es listáján, amely az üzleti környezet barátságossága szempontjából sorolja fel az országokat, Afganisztán 173. A várható élettartam még mindig öt évvel elmarad a dél-ázsiai országok átlagától és az életszínvonal is a legalacsonyabb a régióban: a lakosság fele az szegénységi szint alatt él.

Nem vonzó célpont

A média és a szakértők azon spekulálnak, hogy Kína és Oroszország átveheti az USA és a többi nyugtai ország helyét Afganisztán üzemeltetésében - emlékeztet a Bloomberg. Főként Kínát látják sanszos jelöltnek, amelynek óriási anyagi erőforrásai vannak és érdekelt lehet az afganisztáni nyersanyagok megszerzésében. A kínai bankokat és vállalatokat nem befolyásolják aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy a tálib rezsimben miként érvényesülnek az emberi jogok. A dolog azonban nem ilyen egyszerű.

A kínaiaknak vannak rossz tapasztalataik az üzletelésről a fejlődő országokban. Venezuelában például a kínai hiteleket újra és újra meg kell újítani, mert az alternatíva a leírás. Bár Peking pár éve tárgyal az afganisztáni lehetőségekről, aminek legfőbb eredménye az állami Metallurgical Corporation of China 2,8 milliárd dolláros befektetése egy rézbányászati projektbe Kabul közelében, ez a fejlesztés azonban elakadt.

Versenyezni kellene

Ha ebben az országban akarnak üzletelni, akkor előbb jelentős infrastrukturális, szállítási fejlesztéseket kellene végrehajtaniuk, ami az előbbi projektnél sokkal többe kerülne. És a kínai befektetők tudják, hogy találhatnak a világon, főként Afrikában Afganisztánnál biztonságosabb helyet is, ahol befektethetik a pénzüket. Így a táliboknak ugyan jól jönne a kínaiak pénze, de más hozzájuk hasonló rezsimekkel kell versenyezniük a megszerzéséért. Oroszország, amelynek jóval kevesebb pénze van más országok támogatására, nem igazán nagyvonalú ezen a téren. Még legszorosabb szövetségesének, Fehéroroszországnak is csak hiteleket adott, nem támogatást vagy segélyt.

A gazdaság egyetlen része, amely jól járhat a tálib hatalomátvétellel, legalábbis egy ideig, a belső piacon tevékenykedő szektor, amely nem függ külföldi segélyektől és a külföldi piacoktól. Az új hatalom stabil üzleti környeztet kínál az idetartozó cégeknek, bővebb piaccal, mert az ország nem szakad szét aszerint, hogy éppen hol, ki van hatalmon. A gond az, hogy a táliboktól sem idegen a korrupció és a védelmi pénzek szedése, így hamarosan újra megjelenhetnek ezek a költségek a belföldi vállalatok működésében is. Azok az üzletek, amelyek a nők munkájára alapoznak, különösen rossz helyzetbe kerülnek.