Egyes elemzők azt jósolják, hogy az olaj ára elérheti a hordónként 100 dollárt is, ami a jelenlegi nagyjából 80 dolláros szinthez képest további 25 százalékos drágulást jelentene, ám Mohamed El-Erian ismert szakértő óvatosságra int ezekkel az előrejelzésekkel kapcsolatban – írja a CNBC.

Az elmúlt napokban mind a Brent londoni jegyzése, mind az észak-amerikai WTI megkóstolta a 80 dollár feletti ártartományt, miután a kereslet erősen meghaladja a kínálatot és az európai gázárak elszállása is hatott a fekete arany árára.

Kapcsolódó

Az Allianz biztosító vezető elemzője, a Gramercy Fund Management elnöke egy Abu-Dzabiban tartott konferencián osztotta meg véleményét hallgatóságával. Egyetért Ahmed Al Jaberrel, az arab ország nemzeti olajvállalatának vezérigazgatójával, aki szerint a piacok holdkórosként sétáltak bele a mostanra kialakult energiaválságba. Két körülmény igazolja ezt. Az egyik, hogy senki sem számított a kereslet megugrására és arra, hogy ezzel nem tud majd lépést tartani a kínálat. A másik hogy az energiaipar átállása egyelőre nem képes felpörgetni a világgazdaság energiaellátását.

El-Erian szerint ha a valaki csak a kínálati árat figyeli, akkor benne van a pakliban a 100 dolláros olajár, mert az olajiparba az elmúlt években kevés befektetés áramlott, ami megalapozhatta volna a kínálatot felfuttató beruházásokat, miközben a kereslet várhatóan erős marad. Az utóbbi azonban nem olyan magától értetődő, mint amilyennek első látásra látszik. Mi garantálja, hogy hat hónap múlva is hasonlóan erős lesz az olajkereslet, mint most? Az emberek az erős infláció miatt csökkenthetik a vásárlásaikat, ami erodálná a keresletet.

Az OPEC és a vele baráti viszonyban lévő olajtermelő országok a hónap elején döntöttek úgy, hogy nem növelik az olajkitermelésüket a magas olajár ellenére. Nem vették figyelembe az amerikai kormány kérését, hogy a világgazdasági fellendülés védelme érdekében – amit veszélyeztet a fekete arany drágulása - toljanak több olajat a piacra. El-Erian szerint nem ez az igazi veszély, hanem az hogy a jegybankok elszámolják magukat az inflációval kapcsolatban, azaz arra számítva, hogy vissza fognak esni az árak, nem emelik a kamataikat. Ha ez a kalkuláció nem jön be, akkor az inflációs várakozások erősödése és az alacsony kamatok párosa tovább pörgetheti az árak emelkedését.