Környezetvédők álltak össze politikusokkal és üzletemberekkel, és léptek fel együtt a sokszor ingyenes termékminták ellen. A nyílt levélben arra kérik a brit kormányt és az Európai Unió vezetőit, hogy a műanyagba csomagolt termékminták - például amelyek mosószert, parfümöt vagy éppen tusfürdőt tartalmaznak - is kerüljenek bele az egyszer használatos műanyagok betiltására vonatkozó irányelvbe.

A Guardian pár napja megjelent cikke szerint az Egyesült Királyságban október 1-jén vezették be az egyszer használatos műanyagok tilalmát, de ez egyelőre csak a műanyag szívószálakra, keverőkre és fültisztító pálcikákra vonatkozik.

QP | Quality Placement

122 milliárd tasak évente

A kozmetikai és a háztartási termékeket forgalmazó iparág ugyanis becslések szerint évente 122 milliárd tasakot használ a termékmintákhoz, amelyekkel igyekeznek későbbi vagy éppen azonnali vásárlásra rávenni a vásárlókat. Ezek a minták pedig értelemszerűen egyszer használatos műanyagok, amelyeket általában rögtön a kukában landolnak.

Az apró tasakokat az élelmiszeripar is használja, például különböző szószok - mustár vagy éppen ketchup - tárolására. A koalíció szerint annak ellenére, hogy milyen mennyiségben fogynak ezek a műanyagtermékek, kevés történt még a visszaszorításuk érdekében.

Elöntötték a világot

Nyilván a műanyagok problémája nem megy egyik napról a másikra, ahogy évtizedek kellettek ahhoz, hogy szinte mindenhol megjelenjenek. Beszédesek az adatok: 1950-ben világszerte 11,5 illió tonna műanyagot gyártottak, 2015-ben több mint a kétszázszorosát, 322 millió tonnát, 2018-ben pedig már 359 milló tonnát. Ráadásul utóbbi mennyiségnek körülbelül a 10 százaléka köt ki évente a tengerekben, óceánokban.

Az Európai Unió egyik tájékoztatójában idézett becslés szerint, ha nem lesz drasztikus fordulat ezen a területen, akkor 2050-ben akkor az óceánokban, tengerekben több több műanyag lehet, mint hal.

A tengeri állatokra nézve is veszélyesek a műanyagok: a nagyobb darabokba beleakadhatnak, a kisebbeket összetéveszthetik táplálékukkal és elfogyaszthatják. Innentől pedig táplálékláncba is helyet kapnak, vagyis  az emberek szervezetébe is bekerülhet műanyag. Ezeknek az egészségünkre gyakorolt hatása egyelőre nem ismert. A tengeri hulladék továbbá gazdasági károkat is okozhat azoknak a szektoroknak, közösségeknek és gyáraknak, akik megélhetése a tengerektől függ: a műanyag csomagolások mindössze körülbelül öt százaléka marad a gazdaságban - a többi lényegében szemét.