Az októberben kiadott első becsléshez viszonyítva jobbak az adatok. Októberben az évi növekedést 2,8 százalékra, az előző negyedévhez viszonyítottat pedig 1,4 százalékra becsülték.

 

A statisztikai hivatal új jelentésében megállapítja, hogy a részben már kiértékelt adatokra alapított becslés szerint a gazdasági növekedést elsősorban a tartós hazai kereslet befolyásolta.

A negyedik negyedévben a statisztikusok gyengébb eredményt várnak. Az éves szintű növekedést 2 és 2,8 százalék közé teszik.

A növekedéshez leginkább a háztartások fogyasztása és a tartalékok csökkenése járult hozzá. A negatív hatást a legnagyobb mértékben, mintegy hat százalékban, a külkereskedelem gyengébb eredménye hozta

– jelentette ki Vladimír Kermiet, a statisztikai hivatal szakigazgatója sajtótájékoztatón az MTI szerint.

A háztartások fogyasztása éves összehasonlításban 6,4 százalékkal, negyedéves viszonylatban pedig 4,3 százalékkal emelkedett. A kiadások legnagyobb hányada a szolgáltatásokra ment el.

A kormányzati kiadások éves összehasonlításban 5 százalékkal, negyedévesben pedig 2,6 százalékkal növekedtek.

A külkereskedelem a harmadik negyedévet 15,8 milliárd korona plusszal zárta, ami éves szinten 102,1 milliárd koronás csökkenés.