Nem csak az olyan fontos nyersanyagoknál, mint például a réz volt tapasztalható az elmúlt időszakban masszív áremelkedés, de az árupiaci hossz elérte az agrártermékeket, így a búzát és a kukoricát is - mutat rá összefoglaló elemzésében a német gazdasági lap, a Handelsblatt. Ez pedig rendkívül érzékenyen érinthet egy sor olyan országot, amelyek importra szorulnak ezekből, s ennek hosszabb távon akár politikai kihatásai is lehetnek.

A múlt héten a búza és a kukorica ára a chicagói árutőzsdén nyolcéves csúcsra ugrott, mindezt a fémeknél már látott piaci környezetben, miután a gyenge kínálat növekvő kereslettel találkozott. Michaela Helbing-Kuhl, a Commerzbank szakértője szerint ennek az oka, hogy a szárazság és a brazil aratás körüli bizonytalanságoknak az egész piacra kihatásai vannak. A kukorica ára felfelé kapaszkodott, s ez magával húzta a többi terméket is. Emiatt a német bank szakértői felfelé módosították a legtöbb agrártermékre adott árelőrejelzésüket, a kukorica esetében például a tavalyit 60 százalékkal meghaladó átlagárat várnak, a szójabab esetében 50, míg a búzánál 24 százalék lehet a plusz.

A búza, mint takarmány iránti kereslet jelentősen emelkedhet a kukorica és a szója drágulásának következtében, s a továbbiakban is magas árszinttel kell számolni - mondta Helbing-Kuhl. Eközben például Mark Schneider, a Nestlé vezetője már be is jelentette, hogy cégük egy sor általuk gyártott élelmiszer árát emelni fogja.

Az áremelkedés nagyon érzékenyen érintheti azokat az országokat, amelyek jelentős behozatalra szorulnak. A svájci Vontobel Bank szakértője, Michel Salden arra figyelmeztetett, hogy az emelkedő üzemanyag és élelmiszerárak felfelé hajtják majd az inflációt egy csomó feltörekvő gazdaságban, amelyek arra kényszerülhetnek, hogy a korábban megszokottnál rosszabb kereskedelmi mérleg mellett működjenek.

Azon országokban, ahol a kormányzat ezt nem tudja megfelelően kezelni, a helyzet könnyen a társadalmi elégedetlenség kiújulásához vezethet. India például nem csak nyersolajból importál sokat, hanem élelmiszerekből is, de a helyzet érint sok afrikai országot is, amelyek még a koronavírus járvány okozta csapásból sem álltak talpra.

Salden szerint nagyon is adja magát egy történelmi párhuzam: 2010-ben az Arab Tavasz akkor kezdődött, amikor sok észak-afrikai országra nagy nyomás nehezedett az emelkedő gabonaárak miatt. A lassú oltási kampányok, a gyenge konjunkturális helyzet és az importált infláció nagyon sok amúgy is labilis országban élezheti ki a helyzetet.