Az Európai Parlament és a tagállami szakminisztereket tömörítő Európai Tanács idén márciusban állapodott meg az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz megújításáról. A program a 2021 és 2027 közötti időszakban 30 milliárd euróból gazdálkodhat majd. Olyan közlekedési, energetikai és digitalizációs projektekhez biztosít forrásokat, amelyek megvalósítása uniós szinten is hasznos. Ilyen kiemelt transzeurópai projekt például a Rail Baltica, amely vasúti folyosót hoz létre a három balti tagállam között, az alternatív üzemanyagok használatát segítő töltőállomás-hálózat kiépítése, vagy a fontos közlekedési útvonalak 5G-lefedettségének biztosítása.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz jóvoltából ezek az eredeti ütemezés szerint 2030-ra megvalósulhatnak - áll a parlament közleményében, amely szerint harminc milliárd eurót lehet költeni az EU regionális infrastruktúráinak összekapcsolására. A pénzügyi keret 60 százaléka éghajlat-politikai célok megvalósítására szolgál, míg az energiaágazatot támogató források 15 százalékát pedig megújuló energiákkal kapcsolatos, határokon átívelő projektek kapják majd.

Kapcsolódó

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz három területre összpontosít: a közlekedésre (23 milliárd euró), az energetikára (5 milliárd euró) és a digitalizációra (2 milliárd euró). Az Unió 10 milliárd eurót különít el határokon átnyúló közlekedési projektekre azzal a céllal, hogy a tagállami közlekedésben kiépüljenek a hiányzó összeköttetések. Ebből 1,4 milliárd euró a határkeresztező vasúti összeköttetések létrehozását hivatott felgyorsítani. A megversenyeztetett projektek közül a Bizottság választja ki a forráshoz jutókat.

A közlekedésfejlesztési projektek közül csak vasútfejlesztésre - a tervek szerint - 16 milliárd megy, míg közúti (pl. autópálya-építésekre) 1,9 milliárd euró megy a közös alapból. Légifolyósokra, folyami, tengeri kapcsolódásokra 1,6, 1,4 és 1,1 milliárd költhető összesen. A magyar állam esetében kérdéses, hogy az új uniós költségvetési ciklusban milyen útépítési programra kérhet pénzt, mivel épp az EU-s források hiányára is hivatkozva döntött arról az Orbán Viktor vezette kormány, hogy koncesszióba adja a sztrádák kezelését.

A digitalizáció terén az eszköz a közlekedési és az energiahálózatok digitalizálása mellett olyan közös projekteket fog támogatni, amelyek rendkívül nagy kapacitású, biztonságos és védett digitális hálózatok és 5G rendszerek kiépítését szolgálják.

Az energetika területén a cél az energiahálózatok kölcsönös átjárhatóságának javítása. A projektek kiválasztásánál az is fontos szempont, hogy céljaik egybevágjanak az uniós és a nemzeti energia- és klímatervekkel.

 

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.