A fogyasztók még mindig nehezen különböztetik meg a valódi termékeket a hamisítványoktól – derül ki a z Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala által készített, Az európai polgárok és a szellemi tulajdon című tanulmányból. Az európaiak közel egytizede (9 százalék) állította, hogy valamilyen hamisítványt vetettek meg vele, de ezen belül az uniós tagállamok között jelentős különbségek vannak. A félrevezetett fogyasztók arányát tekintve Magyarország (15 százalék) a harmadik helyen áll, Bulgária (19 százalék) és Románia (16 százalék) mögött. A legalacsonyabb számokat az EU-n belül Svédországban (2 százalék) és Dániában (3 százalék) mérték.

Miközben globálisan virágzik az elektronikus kereskedelem – az Eurostat adatai szerint 2020-ban az európaiak több mint 70 százaléka vásárolt online –, a hamisított termékekkel kapcsolatos bizonytalanság továbbra is fontos szempont az uniós polgárok számára. A tanulmány szerint az európaiak egyharmadában (33 százalék) vetődött fel kétség az általuk megvásárolt termék eredetiségét illetően.

QP | Quality Placement

Az EUIPO és az OECD közös tanulmányában arra az eredményre jutott, hogy a hamisítványok az uniós behozatal 6,8 százalékát teszik ki, 121 milliárd euró értékben, és minden ágazatra hatással vannak: a kozmetikumok és a játékok, a bor és más italok, az elektronikai termékek, a ruházat, de még a növényvédő szerek ágazatára is. A fogyasztókra nézve súlyos egészségügyi és biztonsági kockázatot jelenthetnek, mégpedig a veszélyes vegyi anyagoknak való kitettség, de más veszélyforrások miatt is.

A hamisított termékekkel kapcsolatos aggodalom a Covid19-világjárvány alatt tovább erősödött. A hamisított gyógyszerek, például hamisított antibiotikumok és fájdalomcsillapítók, újabban pedig az egyéb hamisított orvostechnikai eszközök, például a hamisított személyi védőfelszerelések és arcmaszkok elterjedése felhívta a figyelmet erre a jelenségre, mivel az elkövetők kihasználják az emberek újonnan megjelenő kezelésekkel és oltásokkal kapcsolatos bizonytalanságát.

Kép: EUIPO

A hamisítványok az egészségügyi és biztonsági kockázatok mellett gyakran a biztonsági szabályok megsértéséhez és pénzügyi veszteséghez is vezetnek.

A digitális kalóztevékenység ugyancsak jövedelmező piac a jogsértők számára. Az IPTV – interneten keresztül elérhető televíziós tartalom – esetében jelentősek a veszteségek. Az illegális IPTV-szolgáltatók az EU-ban évente közel 1 milliárd eurós nyereségre tesznek szert a tartalomkészítők és a jogszerűen működő vállalkozások megkárosításával.

A kkv-k is szenvednek a hamisítástól

A hamisítás nemcsak a fogyasztókat érinti, hanem jelentős kárt is okoz az uniós gazdaságnak, különösen a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k). Az EUIPO által kiadott szellemi tulajdonnal kapcsolatos kkv-eredménytábla szerint Európában a vállalkozások egynegyede szenvedett el szellemi tulajdont érintő jogsértést, míg ez az arány Magyarországon 33,3 százalék volt.
A szellemitulajdon-jogokkal, például védjegyekkel vagy szabadalmakkal rendelkező vállalatok a jogaik megsértéséből eredően a forgalmuk csökkenéséről (33 százalék), a jó hírnevük megsértéséről (27 százalék) és a kompetitív előnyük elvesztéséről (15 százalék) számoltak be. Az EUIPO – annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a szellemi tulajdon értékére, és segítse a kkv-kat a piaci versenyképességük elérésében – az Európai Bizottsággal és a tagállami szellemi tulajdoni hivatalokkal együttműködésben elindította az Ideas Powered for Business programot, amelynek része egy 20 millió eurós kkv-alap. Ez a kezdeményezés egyszerre nyújt támogatást a szellemi tulajdont felmérő szolgáltatásokhoz és 50 százalékos kedvezményt a nemzeti, regionális vagy uniós védjegyek és formatervezési minták bejelentési díjából, valamint kkv-k ezreit segíti abban, hogy ezekben a nehéz időkben a szellemi tulajdonra vonatkozó stratégiát alakíthassanak ki.

A szellemi tulajdont érintő bűncselekmény szervezett bűnözői csoportok részvételével folyó, nyereséges tevékenység, és egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy kapcsolat van a hamisítás és a kalóztevékenység, valamint más bűncselekmények, például a kábítószer- és emberkereskedelem, a kiberbűnözés vagy a csalás között.

„A Covid19-világjárvány felnagyította a szellemi tulajdont érintő bűncselekmények problémáját, mivel megemelkedett a polgárok egészségére és biztonságára további veszélyt jelentő hamis gyógyszerek és egészségügyi termékek száma. Ez a régóta fennálló probléma, amely a más típusú illegális tevékenységekkel való összefonódása miatt erőteljes, összehangolt fellépést igényel, a közelmúltban ismét a szervezett bűnözés elleni küzdelem tíz legfontosabb uniós prioritásának egyike lett” – mondta az EUIPO ügyvezető igazgatója, Christian Archambeau.