Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség új megállapításai számos korábban közzétett tanulmány adatait összegyűjtve arra jutott, hogy az összes európai rákos megbetegedés 40 százaléka a módosítható kockázati tényezőkhöz köthető, amelyek többsége az életmóddal kapcsolatos: dohányzás, étrend, alkohol stb. Ugyanakkor ezeknek az eseteknek körülbelül egynegyede – ami az összes európai rákos megbetegedés 10 százalékát teszi ki – a környezeti szennyező anyagoknak tulajdonítható – írja a New Atlas az összefoglalójában.

A jelentés öt kategóriába sorolja ezeket a szennyező anyagokat: légszennyezés, radon és UV-sugárzás, passzív dohányzás, azbesztnek és vegyi anyagoknak való kitettség.

Mind a beltéri, mind a kültéri légszennyezés az összes európai rákos halálozás két százalékához kapcsolódik. Különösen a légszennyezés a becslések szerint az összes tüdőrák hét százalékáért felelős. A légszennyezés ebben az összefüggésben magában foglalja a finom részecskéket (PM 2,5 részecskék) és az olyan szennyező anyagoknak való kitettséget, mint a nitrogén-dioxid (NO2) és a kén-dioxid (SO2).

A bőrrákot okozó, elsősorban a napból származó UV-sugárzás a becslések szerint az összes rákos megbetegedés közel négy százalékáért felelős Európában. A radonsugárzás viszont valamivel ritkább, a talajban lévő természetes gránitforrásokból származik. A bányászat magas foglalkozási radonsugárzásnak való kitettséget okoz, míg egyes földszinti és alsó emeleti lakások az átlagosnál magasabb szintnek tehetik ki az egyént.

A passzív dohányzás és az azbeszt egyaránt jól ismert rákkeltő források, és mindkettőre sok szabályozást vezettek be az elmúlt években. Az új jelentés szerint az expozíciótól a rák diagnosztizálásáig eltelt hosszú idő miatt még mindig vannak új esetek, amelyek a korábbi expozíciókhoz kapcsolódnak, de ezek az arányok remélhetőleg csökkenni fognak az elkövetkező években.

Nehéz a vegyi anyagok rákkeltő hatásának vizsgálata

A vegyi rákkeltő anyagoknak való kitettség talán a legkevésbé egyértelmű kategória, amelyet az új jelentés tárgyal. A jelentés szerint a vegyi anyagoknak való foglalkozási expozíció nagy problémát jelent Európában, de számszerűsítése hihetetlenül nehéz feladat. A jelentésben felsorolt vegyi anyagok között akrilamid, benzofenonok, égésgátlók, perfluoralkil- és polifluoralkil-anyagok (PFAS) és peszticidek, valamint benzol, formaldehid és szilikapor szerepelnek.

"Bár egyes anyagokra vonatkozóan becslésekkel rendelkezünk, nem vagyunk biztosak abban, hogy a vegyi rákkeltő anyagok összességében mennyire járulnak hozzá az európaiak rákterhéhez" - áll a jelentésben. "Számos, a piacon és a környezetben lévő vegyi anyagot nem vizsgáltak meg kimerítően a rákkeltő hatásra, és továbbra is kevés az ismeretünk a vegyi anyagok kombinációinak egész életünk során történő alacsony szintű expozíció potenciális rákkeltő hatásáról” – fejtették ki a tanulmányban.

A jelentés számos olyan beavatkozást vázol fel, amelyekkel csökkenthető az ilyen rákkeltő szennyező anyagokkal szembeni expozíció. E beavatkozások többsége a politikai döntéshozóknak címzett javaslat, mivel a jelentés világossá teszi, hogy az egyének nehezen tudják elkerülni ezeket a szennyezéseket, ha a kormányok szabályozási szinten nem vetnek véget nekik.

A kormányok nélkül nem megy

"A környezeti és munkahelyi rákkockázatok eredendően megelőzhetők, és csökkentésük kulcsfontosságú az európai rákos megbetegedések számának csökkentéséhez" - zárul a jelentés.

"Ráadásul az embereknek korlátozott lehetőségeik vannak arra, hogy megvédjék magukat a rák legtöbb környezeti és foglalkozási meghatározó tényezőjétől, ami különösen szükségessé és fontossá teszi a szabályozási beavatkozást és a szakpolitikai korlátozások végrehajtását. A politikát és a szabályozást elegendő erőforrással kell ellátni, amelyet az expozíció megelőzésére (beleértve a munkahelyi expozíciót is) és a szennyezés csökkentésére kell fordítani." – zárják megállapításaikat.

A megelőzés azért is lenne fontos, mert csak tavaly 1 millió rákos megbetegedést nem diagnosztizálhattak Európában. Ennek oka, hogy a rendszereket túlterhelte a járvány, valamint kevesen járnak szűrővizsgálatokra.