Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke a választási kampányban megfogalmazott néhány barátságtalan ígéretet Kínával kapcsolatban. Például azt, hogy kormánya 45 százalékos vámmal fogja sújtani az ázsiai ország amerikai exportját, illetve hogy nem hagyja, hogy Kína megerőszakolja az USA-t, ahogy azt szerinte most teszi.

Korai lenne még megsaccolni, mit tart be a fenyegetéseiből, ám az biztos, hogy ha megpróbálná tartani magát kampányígéreteihez, az kereskedelmi háborúhoz vezetne a két ország között. A CNN Money hét okot sorol fel annak alátámasztására, hogy botorság lenne kesztyűt dobni Kína arcába.

QP | Quality Placement

Visszaütnek

Erősebbek vagyunk Kínánál, gazdasági hatalmunk van felette, amit az emberek nem látnak - mondta a kampány idején Trump. Ez annyiban igaz, hogy az ázsiai ország sokkal többet exportál az USA-ba, mint fordítva, és ennek elvesztése rosszul érintené.

Ennek ellenére megbosszulhatná, ha durva vámokat vetnének ki rá. Kína túl nagy ahhoz, hogy ilyen módon a sarokba szorítsák - mondja David Dollar, az USA pénzügyminisztériumának korábban Pekingben dolgozó pénzügyi megbízottja.

Sérülhetnek a márkák

Jelentős amerikai márkák, amelyek sokat várnak az 1,3 milliárd lakosú Kínától, súlyos károkat szenvedhetnek. A Starbucks, a Boeing az Apple és mások szeretik a kínai vásárlókat. Válaszul a 45 százalékos adóra a kínaiak egyszerűen Boeing utasszállítók helyet Airbusokat vennének és máshonnan szereznék be az USA-ból származó szóját és kukoricát - vélik a Global Times című lapnak nyilatkozó elemzők.

Láttunk már ilyet

Az Obama-adminisztráció 2009-ben már bepróbálkozott a kínaiaknál: megadóztatta a szerinte dömpingáron szállított kínai gumiabroncsokat. A Kereskedelmi Világszervezet az USA mellé állt, ám ez nem tartotta vissza Pekinget attól, hogy klasszikus szemet szemért választ adjon: megadóztatta az amerikai csirkeexportot. Hasonló villongások voltak a napelemek, az acél és más termékek körül.

A Trump-féle magas vámok azzal járnának, hogy a kínai áruk megdrágulnának az USA-ban vagy eltűnnének a piacról. Nem hiszem, hogy az amerikai vezetés találna ezeket helyettesítő termékeket, vagy ha igen, azok drágábbak lennének, ami megdobná az inflációt - véli Jianguang Shen, a Mizuho Securities Asia tőketársaság vezető elemzője.

Pénzügyi kár

Kína a világ második legnagyobb gazdasága, az ottani vállalatok egyre versenyképesebbé válnak a világpiacon. Az utóbbi időben nő az USA-ban befektetett tőkéjük nagysága. Az amerikai cégek 1990 óta 225 milliárd dollár tőkét vittek Kínába, míg a kínaiak 65 milliárdot az Egyesült Államokba.

Szakértők szerint az egyirányú pénzáramlás kétirányúvá vált. Emellett a kínai befektetők korábban soha nem látott mennyiségben vásárolnak fel amerikai vállalatokat. És végül, de nagyon nem utolsósorban: Kína birtokolja a világon a legtöbb - 1,3 ezer milliárd dollár értékű - amerikai államkötvényt.

Nem jönnek vissza az állások

Trump azt ígérte a szavazóknak, hogy ha ő lesz az elnök visszahozzák az USA-ba az elmúlt évtizedekben külföldre vándorolt munkahelyeket. Ez egy irreális vállalás. Például évtizedekkel ezelőtt elvesztek azok a textilipari munkahelyek, amelyeket korábban Észak-Karolina üzemei kínáltak.

Ezek az állások mostanában Banglades és Vietnam felé vándorolnak. Az új vámok nem változtatnának ezen a helyzeten, sőt rontanának rajta - véli Edward Alden külügyekkel foglalkozó tudományos kutató, arra utalva, hogy a válaszul megemelt kínai vámok miatt az amerikai exportcégek kitelepíthetik a termelésüket.

Nem alulértékelt

Trump, pestiesen szólva le, van maradva egy brosúrával, amikor arról beszél, hogy a pekingi vezetés az export ösztönzése érdekében manipulálja a jüan árfolyamát, azaz mesterségesen alulértékeli a kínai valutát. A szakértők, köztük a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzői is úgy látják, hogy a jüan értéke megfelel a piaci viszonyoknak. Sőt, a pekingi jegybank aktívan támogatja a valutát, hogy ne értékelődjön le túlságosan.

Kihasználnák

Ha Trump a protekcionizmus mellett dönt, akkor kínai kollégái ki fogják ezt használni. Amint az USA kihátrál az ázsiai és európai szabadkereskedelmi megállapodásokból, Kína benyomul a helyére: kész közelebb húzni magához azokat az országokat, régiókat, amelyek kezét az USA elengedi.

Harakiri-forgatókönyv

Az Oxfordi Egyetemhez tartozó Oxford Economics szakértői modellezték Trump elképzeléseinek hosszú távú reálgazdasági hatásait - tudósított az MTI. Több forgatókönyvvel számoltak, amelyek közül a legkedvezőtlenebb abból a feltételezésből indult ki, hogy az amerikai kormány tejesíti Trump választási ígéreteit. Eszerint a kínai és a mexikói importra 45, illetve 35 százalékos, a dél-koreai és az indiai importra 20-20 százalékos vámokat vetnek ki, amit fenntartanak a teljes elnöki ciklus idején. A kutatók arra számítanak, hogy ezt hasonló ellenintézkedések követnék az érintett országok részéről. A végeredmény az lett, hogy e forgatókönyv teljesülése esetén az amerikai gazdaság 2018 végére recesszióba kerülne. Emellett 2020 végére az USA GDP-je nagyjából öt százalékkal elmaradna attól, mintha nem robbanna ki vámháború az Egyesült Államok és kiemelkedő kereskedelmi partnerei között.