Ville Itälä az EU csalásellenes hivatalának, az OLAF-nak a főigazgatója a Financial Timesnak adott interjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy a visszaélések szempontjából nagy kockázatnak van kitéve az EU 800 milliárd eurós helyreállítási alapja, miután néhány tagállam nem hajlandó csatlakozni a közös tranzakciós adatbázishoz.

A központi ellenőrzésben lévő hiányosságok nehezebbé tehetik a rekord méretű pénzáramlás ellenőrzését annak ellenére is, hogy Brüsszel közben a korrupcióellenes fegyverarzenálját más eszközökkel bővíti - mondta a főigazgató, aki szerint ez olyan hatalmas összeg, hogy a megelőzés fontos.

QP | Quality Placement

 A szakember ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy néhány tagállam blokkolja azokat az erőfeszítéseket, hogy a már régóta működő, egész EU-ra kiterjedő pénzügyi és kockázatértékelési eszköz, az ARACHNE használatát kötelezővé tegyék.

Jelenleg több mint 20 tagállam használja a kohéziós források nyomon követésére az ARACHNE rendszerét, és várhatóan többen az NGEU pénzeire is használni fogják önkéntesen - ez ugyanis a jelenlegi szabályok szerint nem kötelező. Az eszközt nem használja például Németország, Svédország, Lengyelország, Dánia vagy Ciprus, miután több tagállam a saját rendszerét részesíti előnyben - írja az FT.

Központi felügyelet nélkül nehezebb

Itälä azonban úgy látja a korábbi uniós forrásokkal való visszaélések fényében, hogy mind nemzeti, mind uniós szinten fontos lenne annak a biztosítása, hogy az uniós pénzeket ne pazarolják el és ne vesszen el csalás miatt. Egy teljes, az egész EU-ra kiterjedő adatsor hiánya nehezebbé teszi a támogatások végső felhasználóinak ellenőrzését, amelyek mögött egynél több joghatóság alá tartozó cégek és ügyletek összetett rendszere is állhat - mutatott rá a szakember, aki szerint ilyen informatikai eszközök nélkül is fel lehet deríteni a végső haszonélvezőket, csak sokkal bonyolultabb és  több munkával jár.

Brüsszel azonban az FT szerint úgy véli, hogy szert tett egy új, erősebb fegyverre a helyreállítási alap pénzeinek felhasználásának ellenőrzésére és a korábbi hírhedt esetekből ismert összeférhetetlenségek és visszaélések kezelésére. A tagállamokat ugyanis most arra is kötelezi a Bizottság, hogy egy olyan nemzeti rendszert álítsanak fel, amelyben nyilvántartják és jelentik a helyreállítási alap forrásainak végső haszonélvezőit, mivel Brüsszel szigorúbb követelményeket támaszt velük szemben.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke szerint egy robusztus rendszert hoztak létre, melynek révén a Bizottság egyszerre ellenőrzi a támogatások elköltését felügyelő tagállami rendszereket és alkalmazza a saját ellenőrzéseit. A biztos hangsúlyozta, hogy Brüsszel kész felfüggeszteni a kifizetéseket, ha egy tagállam kormánya nem hajtja végre a korábban leegyeztetett reformokat, vagy nem az előzetesen leegyeztetett beruházásra költi a pénzt. (Az FT a cikkében az egyik emlékezetes botrányként a magyar metró ügyét említi, amelynek esetében az OLAF csalás és korrupció gyanúja miatt felszólította Magyarországot az uniós pénzek visszafizetésére - a szerk.)

Az EPPO már kapott 150 ügyet

Az OLAF főigazgatója megjegyezte, hogy a helyreállítási alap pénzeinek felügyelete most amiatt is nagyobb kihívások előtt áll, hogy ezzel egyidőben zajlik az uniós ügyészség (EPPO) elindítása, amelynek már büntetőügyek lefolytatására is lesz jogköre szemben az OLAF-fal, amely csak javaslatot tehet egy tagállamnak eljárások megindítására. Itälä az FT-nek azt is elárulta, hogy az OLAF az EPPO-nak már több mint 150 ügyet - a még folyamatban lévő esetek mintegy negyedét - át is adott. A főigazgató ugyanakkor úgy vélte, hogy a két intézmény erejének egyesítésével eredményesebbek is lehetnek.

Az FT emlékeztet, hogy az Európai Bizottság a héten indította útjára azt a hitelprogramját egy 20 milliárd eurós kötvénykibocsátással, amelynek célja, hogy a Next Generation EU (NGEU) számára forrást vonjon be. Az Covid-19 által megviselt gazdaságok újraindítására az EU 800 milliárd eurót költene. Brüsszel szintén elkezdte jóváhagyni a tagállamok helyreállítási terveit is, amelyek közül elsőként a protugál és a spanyol kapott zöld utat.