Amerika nem teljesen tért vissza a nemzetközi politika színterére, Európa nem olyan egységes, mint amilyennek szeretne látszani és a brexitet az év eleji brit kilépés ellenére nem sikerült teljesen lezárni. A hivatalos kommunikáció hátterében ez volt az üzenete a világ legfejlettebb országait tömörítő G7 csúcstalálkozójának a Bloomberg tudósítóinak értékelése szerint. Két éve ez volt az első ilyen csúcs, az előzőn még Donald Trump volt elnök képviselte az Egyesült Államokat, és Angela Merkel német kancellár 16 éves regnálásának végéhez közeledve utoljára találkozott ilyen körben vezetőtársaival.

Ami a brexitet illeti Boris Johnson brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfő adott hangot az EU és az Egyesült Királyság nézeteltérésének Észak-Írország ügyében, amely kint is van az unióból meg bent is maradt, hogy az ír-északír határ ne váljon igazi választóvonallá. Eközben Angela Merkel igyekezett kimaradni a csörtéből, azaz úgy tűnik, az EU nagy tagállamai nem egyformán, nem egységesen kemények ebben a kérdésben.

Kapcsolódó

Merkel más ügyekben élesebben fogalmazott, például amikor megkérdezték, hogy mi a véleménye Joe Biden elnökké választásáról, akkor azt mondta, hogy ez nem jelenti azt, hogy a világ gondjai megoldódtak volna. Biden a maga részéről bizonyítani akarta, hogy az USA tényleg visszatért a nemzetközi politika főszereplői közé, ahonnan Trump kijátszotta, ám az európai vezetők nehezen felejthetik, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság nem engedélyezte a koronavírus-vakcinák exportját az év elején, hogy a két ország felpörgesse saját oltási kampányait, miközben az EU-ban gyártott oltásokat kivihették az öreg kontinensről, ami hozzájárult ahhoz, hogy az unió lemaradt az oltási versenyben.

Jó társaság

A Bloomberg tudósítói úgy érzékelték, hogy Bident elsősorban azért fogadták örömmel vezetőtársai, mert végre nem Trumppal kellett találkozniuk, hanem olyan valakivel, aki a társaság kedélyes tagja. Ugyanakkor nem térhet vissza az, ami az USA szövetségi rendszerét Trump előtt jellemezte. Akkor az amerikai vezetés kitalálta, mit szeretne, amihez a többiek igazodtak, míg most arról szólt a találkozó, hogy a résztvevők többé-kevésbé egyenrangú félként határozzák meg a teendőket.

Az egyik fő napirendi pontban, a Kínához fűződő viszony kérdésében eléggé nyilvánvaló volt az ellentét a felek között. Bár mindenki aláírta a záródokumentumot, amely azt is tartalmazta, hogy ki kell vizsgálni a koronavírus eredetét, beleértve a lehetőséget, hogy egy vuhani kísérleti laborból szabadult ki a kórokozó, néhány európai vezető szükségét látta, hogy hangsúlyozza, nem hisz ebben a forgatókönyvben. Macront nyíltan hangsúlyozta, hogy nem szeretné, hogy ha a G7 valamiféle Kína-ellenes szövetséggé válna.

Az olasz és a német tárgyalók a háttérben kifogásolták, hogy amerikai partnereik túlságosan Kína-ellenesre akarják hangszerelni a tanácskozást, ami sérti országaik gazdasági érdekeit. Ez végül tükröződött abban, hogy a záródokumentum kevésbé élesen fogalmaz Kínával szemben, mint az amerikaiak akarták. A legfontosabb üzenet, hogy a G7 a kínai "Új Selyemút" program alternatívájaként infrastrukturális befektetéseket ígér a feltörekvő és a fejlődő országoknak. A londoni kínai nagykövetség válaszként csak annyit jegyzett meg, hogy vége azoknak az időknek, amikor a világ dolgairól az országok egy szűk csoportja döntött.

Teljes kudarc?

A G7 csúcstalálkozója szégyenteljes volt, az évszázad legnagyobb egészségügyi kihívására és a klímakatasztrófa lehetőségére válaszul semmilyen érdemi kezdeményezéssel nem állt elő – értékelte az eseményt Max Lawson, az Oxfam nemzetközi segélyszervezet vezetője az AP hírügynökségnek. A tanácskozás alatt környezetvédők tüntettek nagyobb szerepvállalást követelve a gazdag országoktól a világ bajainak orvoslásában.

Lawson a pandémiával kapcsolatban bizonyára arra célzott, hogy a G7 országai mindössze egymilliárd dózis koronavírus-vakcinát ajánlottak fel a világ szegény országainak, miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 11 milliárdra lenne szükség az emberiség nyájvédettségének megteremtéséhez. Erre az a válasz, hogy ez csak a kezdeti felajánlás volt. A klímaváltozással kapcsolatban a G7 országai 2050-re nettó karbonsemleges gazdaságot ígérnek, ami sok környezetvédő szakember szerint túl kevés és túl késői vállalás a globális felmelegedés elkerüléséhez.

Marad a szén

Az USA és Japán fellépése miatt a G7-csúcs záródokumentuma nem tartalmaz időpontot azzal kapcsolatban, meddig tartják világ leggazdagabb országai elfogadhatónak a szén felhasználását elektromos energia termelésére – emelte ki a tanácskozás napirendjéből a Politico. Az amerikai elnök kezét megköti, hogy pártja, a Demokrata Párt minimális többséget élvez a nagy amerikai szénbányász államokban, Japán pedig a fukusimai atomkatasztrófa óta kritikus szerepet szán az energiatermelésben a szénnek. A vezetők megállapodtak, hogy országaik az év végétől nem finanszírozzák a határaikon túli szénerőműveket, bár Japán várhatóan ezt sem feltétlenül fogja betartani.