Az elmúlt napokban akár naponta hétezer Afganisztánból menekülő ember is átléphette a 980 kilométer hosszú afgán-iráni határt – írja a bne InelleiNews régiós hírportál a térségben tevékenykedő civil segélyszervezetektől származó információkra alapozva. Fatemeh Ashrafi, az egyik ilyen szervezet vezetője az iráni Eternad sajtóorgánumnak magyarázta a világ előtt kevésbé ismert probléma részleteit. Iránban az elmúlt időszakban három-négy millió afganisztáni menekült és bevándorló élhetett, akiknek csak harmada rendelkezett a legális ott létet lehetővé tevő tartózkodási engedéllyel.

Hogy a költségeket érzékeljük Ashrafi egy példát hozott. Egy diák éves taníttatási költsége 600 dollár. Ha ezt felszorozzuk a közoktatásban tanuló félmillió iskolással, akkor 300 millió dollárt kapunk. Eközben a teljes nemzetközi segély összege, amit az Iránba kényszerült afgánok kapnak, évi ötmillió dollár.

Az elmúlt négy hónapban félmillióan érkeztek Afganisztánba. Augusztusban hetente 15 teljesen teli repülőgép tette meg az utat a két ország között. Az ezeken ülőknek rendes turista vagy zarándokvízumuk volt. Mások a szárazföldi határon illegálisan, embercsempészek segítségével jutottak be Iránba. A számuk azzal arányosan nőtt, ahogy a tálibok előretörtek Afganisztánban, így érték el az említett napi 7000-es számot.

Kezdetben a szunnita többségű országból a síita kisebbséghez tartozók menekültek a síita Iránba, ám ma már más kisebbségekhez tartozók és szunniták is érkeznek. Törökország határkerítést kezdett építeni több mint 500 kilométeres Iránnal közös határán, ám szakértők szerint ezzel nem tudja távol tartani területétől azokat az afgánokat, akik tovább akarnak jutni Iránból nyugat felé.

Ideges szomszédok

Európa eurómilliárdos segélyeket ajánl az Afganisztánnal határos országoknak cserébe azért, hogy meghatározatlan ideig vendégül lássák a szomszédból érkezőket, még azoknak is, akiket a biztonsági ellenőrzés után továbbengednek Európába vagy az USA-ba. Heiko Maas német külügyminiszter augusztus utolsó hetében Törökországba, Üzbegisztánba, Pakisztánba és Katarba látogatott, hogy az EU 100 millió eurós támogatása mellé további 500 milliós német segélyt kínáljon az Afganisztánnal szomszédos országoknak az extremista csoportokkal szembeni harc folytatásáért. Németország 40 ezer agán menekült fogadását ígérte.

Maas látogatása után az ukrán kormány bejelentette, hogy teljesen lezárták az üzbég-afgán határt. Türkmenisztán szintén megtagadja az afgánok beutazását arra hivatkozva, hogy behurcolják a koronavírus-fertőzést. Pakisztán azt várja, hogy továbbra is eljussanak Afganisztánba a humanitárius segélyek a gazdasági összeomlás elkerülése érdekében. A hatalmi vákuum, a politikai instabilitás senkinek sem érdeke, ha nem rendezik a helyzetet, akkor nem lehet majd megállítani a tömeges kivándorlást Afganisztánból.