A korrupció aláássa a közbizalmat, gátolja a hatékony kormányzást, torzítja a piacokat és a szolgáltatásokhoz való méltányos hozzáférést, aláássa a fejlesztési erőfeszítéseket, hozzájárul a nemzetek törékenységéhez, a szélsőségek kialakulásához és a migrációhoz, illetve eszközt biztosít a tekintélyelvű vezetők számára a demokráciák aláásására világszerte.  Amikor a vezetők meglopják nemzetük polgárait, vagy az oligarchák semmibe veszik a jogállamiságot, a gazdasági növekedés lelassul, az egyenlőtlenségek nőnek és a kormányzatba vetett bizalom csökken - kezdi közleményét a Joe Biden elnök vezette Fehér ház az új nemzetközi, külföldi államokkal szemben érvényesítendő korrupció elleni harcának bejelentéséről.

Az elnöki végrehajtási rendelet érvelése szerint nemcsak az amerikai, de a világ demokratikus érdeke is, hogy fellépjenek az államilag támogatott, elnézett megvesztegetésekkel szemben. Mint írják, a korrupció költségei már csak pénzügyi szempontból is elképesztők: becslések szerint az ilyen cselekmények a globális GDP 2-5 százalékát veszik el.

"Bár ezek a költségek nem egyenletesen oszlanak meg világszerte, a hatalommal való visszaélés a közjó érdekében, a közvagyon hűtlen kezelése, a megvesztegetés és a korrupció egyéb formái minden országra és közösségre hatással vannak. Az ilyen cselekményekből származó bevételek átlépik az országhatárokat, és a gazdaságokra, politikai rendszerekre messze a származási helyüktől is hatással lehetnek. Névtelen fedőcégek, átláthatatlan pénzügyi rendszerek és professzionális szolgáltatók teszik lehetővé a tiltott vagyon mozgását és tisztára mosását, beleértve az Egyesült Államokat és más jogállami demokráciákat is" - írja a Biden-adminisztráció.

Washington álláspontja, hogy a nemzetközi, kormányzatilag támogatott korrupció veszélyezteti az Egyesült Államok nemzetbiztonságát, a gazdasági egyenlőséget, a szegénység elleni globális erőfeszítéseket és magát a demokráciát.  

Kormányom a jó kormányzás előmozdítására irányuló erőfeszítések élére áll; átláthatóvá teszi az Egyesült Államokban használt és a globális pénzügyi rendszereket; megelőzi és leküzdi a korrupciót belföldön és külföldön; és megnehezíti a korrupt szereplők számára, hogy tevékenységüket leplezzék

- áll az elnöki memorandumban.

Az intézkedéseket több csoportra osztották fel: Biden először is utasítja az összes nemzetbiztonsági tanácsadót, hogy az elnök gazdaságpolitikai és belpolitikai szakértőivel együttműködve folytasson le egy ügynökségek közötti felülvizsgálatot, és dolgozzon ki egy olyan elnöki stratégiát, amelynek végrehajtása jelentősen megerősíti az Egyesült Államok kormányának képességét a korrupció elleni fellépésben. Ennek részeként az összes amerikai kormányzati szerv és minisztérium feladata, hogy korszerűsítse módszereit, több erőforrást csoportosítson át a pénzmosás és vesztegetés elleni harcra. 

Felszólítja az érintett hivatalokat, hogy küzdjenek az Egyesült Államokban és a nemzetközi pénzügyi világban a tiltott finanszírozás minden formája ellen, többek között a szövetségi törvény szigorú végrehajtása révén, amely előírja az Egyesült Államok vállalatai számára, hogy a tényleges tulajdonosukat vagy tulajdonosaikat jelenteniük kell a Pénzügyminisztériumnak. Leszámolna az offshore trükközésekkel, megkívánja az információmegosztás javítását is. 

Külföldi és amerikai korrupciós ügyekben az érintett személyek, a transznacionális bűnszervezetek és segítőik felelősségre vonását várja el. Ehhez pedig az USA titkosszolgálati eszköztárát is a cél eléréséhez rendeli. Engedélyezi, hogy az ellopott, elherdált állami vagyon esetében az elkövetők számláit befagyasszák, az azokon lévő pénzt pénzügyi módszerekkel visszaszerezzék. Előírja, hogy büntetőjogi vagy polgári jogi végrehajtási intézkedéseket alkalmazzanak, szankciókat vessenek be. Ahol pedig lehetséges és helyénvaló, megköveteli a visszaszerzett eszközök visszaszolgáltatását a korrupció által károsított polgárok javára.

Támogatja, hogy az Egyesült Államok a hazai és nemzetközi intézmények és multilaterális szervek kapacitásának megerősítésére pénzt fordítson. Biden helyesnek tartaná, hogy a globális korrupcióellenes normák létrehozására, a vagyonvisszaszerzésre, a pénzügyi átláthatóság előmozdítására, a nyílt kormányzás ösztönzésére, a pénzügyi intézmények keretrendszerének megerősítésére összpontosítanak a korrupció megelőzése érdekében a fejlesztési finanszírozási projektekben.

Azt is javasolja az elnök a memorandumban, hogy az USA külföldön támogassa a civil társadalmat, a médiát és más felügyeleti és elszámoltathatósági szereplőket a korrupció kivizsgálása és feltárása, a vezetők felelősségre vonása, valamint a kormányzati elszámoltathatósági és reformtörekvések tájékoztatása és támogatása érdekében.

Biden legizgalmasabb előírása, hogy a

nemzetközi partnerekkel együttműködve kell fellépni a külföldi vezetők, külföldi állami tulajdonú vagy kapcsolt vállalkozások, transznacionális bűnszervezetek és más külföldi szereplők, valamint azok amerikai munkatársai által elkövetett stratégiai korrupció ellen, többek között azáltal, hogy bezárja azokat a kiskapukat, amelyeket ezek a szereplők kihasználnak az Egyesült Államokban és külföldön a demokratikus folyamatokba való beavatkozásra.

De azt is megkövetelik az Egyesült Államok szövetségi és állami hivatalaitól, valamint más országok hatóságaitól és állami szervezeteitől, hogy azok átláthatóan működjenek, és olyan felügyeleti és elszámoltathatósági intézkedéseket hajtsanak végre, amelyek a korrupcióval szemben fellépnek, és polgáraik számára hozzáférhető és használható információkat biztosítanak a kormányzati programokról, politikákról és kiadásokról. 

Már itt az előszél

Ahogy arról részletesen írtunk, az Egyesült Államok szerdán átfogó korrupcióellenes szankciókat vezetett be befolyásos bolgár oligarchák és korrupt politikusok, üzletemberek, valamint több mint 60 céggel szemben. Ez eddig a legnagyobb volumenű egyszeri lépés az USA részéről a Globális Magnyickij Emberi Jogi Elszámoltathatósági Törvény keretében, amely világszerte az emberi jogokat megsértők és korrupt elkövetők ellen irányul.

A büntetőintézkedések megtiltják a listán szereplő személyeknek és vállalatoknak, hogy hozzáférjenek az Egyesült Államok pénzügyi rendszeréhez, gyakorlatilag befagyasztva valamennyi amerikai vagyonukat, ezenkívül megtiltják az amerikai állampolgároknak, hogy üzleteljenek a fenti személyekkel és cégekkel.

A szankcionált egyik legismertebb mágnás Deljan Szlavcsev Pejevszki korábbi parlamenti képviselő, ellentmondásos médiamogul. Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint Pejevszki rendszeresen részt vett korrupciós ügyekben, befolyással való üzérkedés és kenőpénzek révén pedig elérte, hogy megvédje magát a kövéleménytől. Emellett ellenőrzést gyakorolt a bolgár társadalom kulcsfontosságú intézményei felett.

Magyarországnak és az Egyesült Államoknak az elmúlt időszakban korrupciós ügyekben kevés vitája volt: két éve ugyan az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) a Microsoft hazai alvállalkozói által a kormányzattal kötött szoftverlicenc-szerződések miatt fellépett, itt csak a céget és magánszemélyeket vizsgáltak és büntettek. 2014-ben viszont hat magyar állampolgárt kitiltottak - köztük a NAV akkori elnökét, Vida Ildikót - az Egyesült Államokból korrupciós vádakra hivatkozva.