Magyarország és Lengyelország ellenében döntött az Európai Unió Bírósága (EUB) a kormány által indított, a jogrend (rule of law) kérdésében indított perében - derült ki a bíróság ítélethirdetésén.

"Az uniós költségvetés védelmét szolgáló intézkedések: az EUB teljes ülése elutasítja a Magyarország és Lengyelország által benyújtott, az uniós költségvetésből származó finanszírozás igénybevételét a jogállamiság elveinek tagállamok általi tiszteletben tartásához kötő feltételességi mechanizmus ellen irányuló kereseteket - áll a frissen ismertett ítéletben.

A bírósági indoklás többek között kimondta:

  • A bíróság a rendelet jogalapja kapcsán kimondja, hogy a rendelet szerinti eljárás csak akkor indítható meg, ha alapos ok van megállapítani nemcsak azt, hogy valamelyik tagállamban a jogállamiság elveinek megsértésére kerül sor, hanem mindenekelőtt azt is, hogy a jogállamiság elveinek megsértése kellően közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, illetve ennek a kockázata komolyan fennáll.
  • A rendelet alapján hozható intézkedések továbbá kizárólag az uniós költségvetés végrehajtásával függnek össze, és az intézkedések mindegyike az uniós költségvetésből származó finanszírozásnak a jogállamisági elvek megsértése, illetve annak kockázata által az uniós költségvetésre gyakorolt hatás függvényében történő mérséklésére irányul. Következésképpen a rendelet az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek megsértéséből kellően közvetlenül következő érintettségével szembeni védelmére, nem pedig önmagában véve a jogállamisági elvek megsértésének szankcionálására irányul.
  • Az Uniónak, a tagállamok által megállapított és osztott, az Unió alapjául szolgáló közös értékek – köztük a jogállamiság és a szolidaritás – tagállamok általi tiszteletben tartása a tagállamok között fennálló kölcsönös bizalmat támasztja alá. Ezen értékek tiszteletben tartása így tehát a Szerződések tagállamra való alkalmazásából eredő valamennyi jog gyakorlásának a feltételét képezi.
  • A Bíróság leszögezi, hogy ezen értékek tiszteletben tartása nem redukálható olyan kötelezettséggé, amelyet a tagjelölt országnak az Unióhoz való csatlakozása érdekében kell teljesítenie.
  • Az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást és az uniós pénzügyi érdekeket súlyosan veszélyeztetheti a jogállamiság elveinek valamely tagállamban történő megsértése.
  • A rendelettel bevezetett horizontális „feltételességi mechanizmus”, amely az uniós költségvetésből származó finanszírozás igénybevételét a jogállamisági elvek tagállam általi tiszteletben tartásához köti, az uniós költségvetés végrehajtására vonatkozó „költségvetési szabályok” meghatározására irányuló, Szerződésekben megállapított uniós hatáskörbe tartozhat.
  • A Bíróság hangsúlyozza, hogy a rendeletben szereplő, a jogállamiság fogalmi elemeinek tekinthető elveket5 az ítélkezési gyakorlatában részletesen kifejtette, azok a tagállamok által saját jogrendjükben is elismert és alkalmazott közös értékekből erednek.

A perköltségeket Magyarországnak kell állnia, és az Európai Parlament és az Európai Tanács jogköltségét is meg kell fizetnie.

Papírforma

Nagyjából borítékolható volt már, hogy az Európai Unió Bírósága nem ad igazat a magyar és a lengyel kormányok kifogásainak a 2020 decemberében a tagállamok által elfogadott jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos vitában. Tavaly december 2-án Campos Sánchez-Bordona jogi főtanácsnok indítványában a luxembourgi székhelyű bíróságnak azt javasolta, hogy el kell utasítania a két ország keresetét, mert a mechanizmus megfelel az EU jogi kereteinek, és tisztázottak a mechanizmus elindításának feltételei.

A főtanácsnok szerint a mechanizmust a megfelelő jogalapon fogadták el, az összeegyeztethető az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkével, és tiszteletben tartja a jogbiztonság elvét. Ennek háttere, hogy az EU vezetői 2020 júliusában megállapodtak abban, hogy a jogállamisághoz kötődő feltételrendszert vezetnek be a költségvetés kapcsán. 

A cél már ekkor az volt, hogy megvédje az uniós költségvetést a tagállamokban a fékek általánossá vált hiányosságaiból adódó pénzügyi kockázatoktól az uniós forrásokat. Ilyen lehet a  korrupció, vagy a függőségi viszonyban működő bíróságok rendszere, amelyek miatt előfordulhat, hogy az adott tagállamban nincs eszköz, ami garantálja, hogy nem élnek vissza az EU-s pénzekkel. A jogszabály akkor is alkalmazható, ha a minden tagállam által tiszteletben tartandó alapvető jogok - például a demokrácia vagy az igazságszolgáltatás függetlensége - rendszerszintűen sérülnek és ennek hatása van - vagy hatása lehet - az uniós források kezelésére.

Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki is azonnal pert ígért

Végül erről 2020 decemberében teljes egyetértés mellet döntöttek a tagállamok (még Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki is elfogadta ezt, pedig korábban vétóval akadályozták a helyreállítási alap és a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó hétéves költségvetés elfogadását.) Akkor Angela Merkel leköszönő német kancellár közvetített: alkut kötött a lengyel és a magyar vezetéssel, hogy elfogadják a mechanizmust, aztán az Európai Unió Bíróságán megtámadhatják azt. Ezt végül a rendelkezésre álló időkeret legvégén, 2021. március 11-én tette meg a két ország, így tudható volt, hogy nagyon nehezen lesz a mechanizmus alkalmazható az április 3-i parlamenti választások előtt.

A magyar és a lengyel kormány alapvetően háromféle érvre hivatkozva támadta a jogállamisági mechanizmust, illetve pontosabb nevén a pénzügyi feltétel-rendszer eszközt: elsőként azért, mert szerintük annak nincs megfelelő jogalapja az uniós alapszerződésekben, azok nem hatalmazzák fel az uniós intézményeket arra, hogy ilyen alapvető módon megváltoztassák a játékszabályokat, ez gyakorlatilag az alapszerződések bújtatott módosítása, ami nem szabályos. Viszont már a főtanácsnoki vélemény is vitatta ezt, mivel csak a költségvetési források felhasználása esetében alkalmazható a mechanizmus, ezek esetében pedig alkothat jogszabályt az Európai Tanács és az Európai Parlament.

A magyar és a lengyel fél keresetének másik érve az volt, hogy az alapszerződés 7-es cikke megfelelő védelmet biztosít az alapelveknek, ugyanarra pedig nem lehet két külön keretrendszer. A főtanácsnok már decemberben kifejtette, hogy szerinte a feltételrendszer és a szankciók sem azonosak, tehát más jogi eszközről van szó. 

A harmadik érv az volt, hogy a rendelet sérti a jogbiztonság elvét. Az Orbán Viktor és a Mateusz Morawiecki vezette kormányok szerint a jogállamiság egy plasztikus érv: vagyis a szabály politikai furkósbotként funkcionál a renitens tagállamokkal szemben. A főtanácsnok javaslatában részletesen leírja, milyen jogelveket említ a rendelet, milyen, a jogállamiság sérelmére utaló valószínűsítő körülményeket és példákat sorol fel, vagyis Campos Sánchez-Bordona szerint itt is bukik Varós és Budapest érvelése.

Magyarország még devizahitelt is felvett az RRF miatt

Bár a főtanácsnok jogi szakvéleményének nem volt kötelező ereje, de már Orbán Viktor magyar miniszterelnök és lengyel kollégája is többször beszélt arról, hogy nem hiszik, hogy megnyerik az eljárást.

Orbán például már február 4-i interjújában biztosra vette a vereséget. A magyar kormány ezért sokszor kommunikálta azt, hogy a nyáron hozott gyerekvédelmi törvény - melyről a parlamenti választással egy napon lesz népszavazás is - váltotta ki Brüsszel haragját, amely nem akarja elfogadni, hogy a jogszabályban az LMBTQI-emberekre is vonatkoznak korlátozások, innentől az LMTBQI-lobbi támadásának nevezték a mechanizmus alkalmazását. 

A tét óriási: Magyarország esetében az RRF-ből 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást akaszthat meg a mechanizmus. Ez - ha mostani árfolyamon nézzük - nagyjából 2550 milliárd forintot jelent. Az Orbán-kormány helyreállítási terveit ráadásul még el sem fogadták, pedig a kormány elkezdte az előlegkifizetéseket, mint ahogy azt korábban is tette az uniós pályázatok esetében a költségvetés terhére. 

Az ÁKK szeptemberben megnövelte a 644 milliárd forinttal egyenértékű (a legutóbb 2021. május 10-én közzétett finanszírozási terv szerinti) nemzetközi devizakötvény-kibocsátási keretét, így lehetővé téve további, benchmark méretű devizakötvény kibocsátás(oka)t. De a hétéves költségvetésből csak ebben az évben mintegy 1000 milliárd forintot hívhatna le.

Az Európai Parlament pedig elkötelezett abban, hogy a mechanizmust használják is Lengyelország és Magyarország ellen: korábban pert kezdtek az Európai Bizottsággal szemben is, hogy indítsa meg az eljárást, ne várja meg az EUB ítéletét. 2022 januárjában pedig az is kiderült, hogy az első EP plenáris napirendjére felvetetik az eljárás megindításáról szóló kérdéseket, ahogy ítéletet hoz a bíróság.