Matematikailag Oroszország elegendő valutatartalékkal rendelkezik ahhoz, hogy legalább két évig kitartson a nyugati gazdasági szankciók nyomása alatt - hacsak nem esnek pánikba a befektetők. A 472 milliárd dolláros valutatartalék és a közel 1,5 ezer milliárd dolláros vagyon több mint elég a bankok, a vállalatok és a gazdaság életben tartásához - írta a The Moscow Times.

Ez a számítás azonban figyelmen kívül hagy egy létfontosságú elemet, a lélektani hatásokat. A legutóbbi nagy, 2008-2009-es válság Moszkvának 200 milliárd dollárjába került, és ha megint kitörne a pánik, akkor felgyorsulna a külföldi és a hazai tőke menekülése. Ennek ellenére elemzők egyetértenek abban, hogy a szankciók egyelőre nem jelentenek fenyegetést az orosz gazdaságra. A Morgan Stanley úgy számol, hogy a világ ötödik legnagyobb valutatartaléka eléri a beérő külföldi adósságok háromszorosát és 17 havi importra elegendő - ami csaknem háromszorosa a megfelelőnek tartott 6 hónapnak. A szankcionált bankoknak jövőre 7-8 milliárd dollárt kell kifizetniük, s a jegybank már megígérte, hogy szükség esetén kisegíti őket.

Kapcsolódó

A Reuters számításai sokkal keményebb képet mutatnak: szerinte az orosz nagybankoknak idén és jövőre 50 milliárd dollárnyi adósságot kell refinanszírozniuk, míg a vállalatoknak közel 100 milliárdot. Azonban a tartalékkal a hátuk mögött ez is kezelhető, bár a dolog nem egyszerű. A tartaléknak mintegy harmada az olajbevételekből származó két alapban található, amelyeket eredetileg nem bankmentésre szántak, 40 milliárd dollár aranyban van, és 13 milliárd a Nemzetközi Valutaalapnál. A legfontosabb Moszkva számára, hogy jöjjenek az olaj- és gázbevételek, és az orosz szakértők többsége attól tart, a következő hónapokban romlani fog a politikai helyzet, s az újabb szankciók ezt is sújthatják.

A legnagyobb kérdés azonban a tőkemenekülés alakulása. A legújabb jegybanki adatok szerint az év első felében mintegy 75 milliárd dollár hagyta el az országot, és a tempó négy éve a leggyorsabb. A kormány megpróbálhatja korlátozni ezt, de a központi bank már korábban közölte: ellenezne egy ilyen beavatkozást, mert ugyan csökkentené az oroszok külföldi valutavásárlásait, de megdrágítaná a vállalatok hitelköltségeit. Ebben a helyzetben Oroszország legnagyobb szerencséjére a 2008-2009-es válsággal ellentétben stabilak az olajárak, ami a legfontosabb bevételi forrása az államnak.

Ázsia zárt karokkal várja az oroszokat

Sokan felvetették annak lehetőségét, hogy az oroszok Ázsiából szerezhetnék meg a szükséges, és Nyugaton már nem hozzáférhető hiteleket, azonban ott sem várják őket tárt karokkal, amint a VTB - Oroszország második legnagyobb bankja - és a Gazprombank próbálkozásai mutatják. Szingapúr attól tartva, hogy az oroszokkal túl sok piszkos pénz érkezhet be hozzájuk, szigorította a szabályokat.

Még az sem segít, ha ott alapítanak egy vállalatot, mert a városállam ragaszkodik a helyben lakáshoz és a pénzek forrásának igazolásához. Ráadásul az ázsiai bankok nem akarják magukra haragítani az Egyesült Államokat, s elriasztóan hatott rájuk a BNP Paribasra kirótt 9 milliárd dolláros büntetés, amiért az szankciókkal sújtott országokat hitelezett titokban. Ezért most a "dim sum" piacon próbálkoznak az orosz pénzintézetek, amelyen a jüanban jegyzett, de csak Kínán kívül forgalmazható kötvények forognak. Ez azonban túl kicsi - az egész piac értékét mintegy 110 milliárd dollárra becsülik, ez kevesebb mint fele annak, amennyit az orosz vállalatok az elmúlt tíz évben a nemzetközi piacokon felvettek.

Hasonló nagyságú az iszlám kötvények piaca, azonban kétharmadát a maláj ringgit adja. Márpedig a malajziai repülőgép Kelet-Ukrajna fölötti lelövése után, amelyben legalábbis bűnrészesnek látszanak az oroszok, a moszkvaiak itt sem számíthatnak kedvező fogadtatásra.