Az oroszok Ukrajna ellen indított háborúja óta Kína sokkal több orosz energiaforrást vásárol, mint kötárbban. Az orosz kőolajra, földgázra és szénre sokkal többet költött a kínai gazdaság, mint korábban - írta meg a Bloomberg.  

A kínai vámadatok szerint az Oroszországból származó olajimport 16 százalékkal 7,72 millió tonnára nőtt októberben. Ezt a mennyiséget csak Szaúd-Arábia haladja meg a kínai importban. A gazdasági lap szerint a növekedés leginkább annak köszönhető, hogy a kínai olajfinomítók a kormány segítségét kérték az orosz importolaj szint növeléséhez, miközben az orosz oldalon pedig arra készül a szektor, hogy decembertől életbe lépnek az új európai uniós szankciók. Ez utóbbi megtiltja az orosz nyersolaj finanszírozását, biztosítását és szállítását az EU-ba. Az orosz olajjal kereskedőket ez pedig olyan megoldások felé mozdítja el, amelyek nem érintik az európai szervezet bankjait, biztosítóit és hajóvállalatait.

A néhány napja még slágertermékként sajtózott orosz lng-ről - legalábbis a kínai viszonylatban - az derült ki, hogy az ázsiai gazdaságnak nincs annyira szüksége a cseppfolyósított földgázra. Az orosz import lng értékesítése októberben, az egy évvel ezelőttihez képest zsugorodott. Az, hogy összesen 34 százalékkal csökkent az lng vétel, a a Reuters olvasatában annak is betudható, hogy október közepén Peking ugyan felszólította a kínai állami  lng-kereskedőket, hogy hagyjanak fel az európai piacra koncentráló viszonteladással, ám az lng-import támogatása is megszűnik, mivel a készletek megfelelőek, a korábban megkötött szerződések pedig a szükségleteket biztosítják.

Az oroszországi szénimport 26 százalékkal, 6,4 millió tonnára nőtt. Ebből mintegy 2,4 millió tonna az acélipr számára szállított kokszszén volt - ez utóbbi tétel a háromszorosa az egy évvel ezelőtti mennyiségnek; igaz, valamivel kevesebb már a szeptemberi rekordnál.

+7,7 milliárd dollár

A Bloomberg matekpéldája alapján októberben az orosz energiaimport 7,7 milliárd dollárba kerülhetett Kínának. Ez alig nagyobb a szeptemberi adatnál (7,6 milliárd dollár), de jóval több, mint a tavalyi 5,4 milliárd dollár. Az oroszok háborúkezdése óta így a teljes számlaösszeg eddig nagyjából 59,5 milliárd dollár.

Azt, hogy a kínaiak ésszel vásárolnak (illetve: hogy lassul a gazdaságuk) valójában nem az energiaforrások orosz importmennyiségének növekedése mutatja meg, hiszenaz orosz "bevásárlások" mögött valószínűleg kedvezményes ár is áll az oroszok értékesítési kényszerhelyzete miatt. Más, szintén orosz importból származó nyersanyagok vett mennyiségének változása  található történtek. 

Íme néhány nagy változás (éves szinten):

  • a finomított réz importja 75 százalékkal esett vissza,
  • a finomított nikkel importja 40 százalékkal esett vissza
  • A finomított alumínium importja több mint a hétszeresére nőtt
  • A palládiumimport 56 esett
  • az arany importja több mint duplázódott
  • a búzaimport bő másfélszeresére nőtt