Egyelőre csak becslések vannak arról, hogy a Nagy-Britanniában decemberben azonosított, B.1.1.7 vírusmutáció ténylegesen mennyivel fertőzőbb, mint a többi változat. Pontosabb választ a következő hetekben kaphatunk, amikor az állatokon végzett laborvizsgálatok eredményei meglesznek, és nyilvánosságra kerülnek - olvasható a házipatika.com szemléjében.

Tudósok jelenleg 30-70 százalékkal nagyobb fertőzőképességet tulajdonítanak ennek a mutációnak, ami mára gyakorlatilag az egész világon elterjedt egy másik, szintén új variánssal, a Dél-Afrikában azonosított 501Y.V2-vel együtt. Utóbbi úgy tűnik, hogy lassabban terjed, mint a B.1.1.7, de epidemiológusok szerint így is sokkal fertőzőbb lehet, mint az eddig megbetegedést okozó mutációk.

QP | Quality Placement

A fertőzőképesség 50 százalékos növekedésével kalkulálva kevesebb, mint két hét alatt az esetek kétszeresét kapjuk - vázolta a lehetséges helyzetet Lipsitch. Ami azt jelentheti, hogy körülbelül egy hónap alatt négyszer, ötször annyi koronavírusos esetet regisztrálhatnak, mint eddig, noha ez a feltevés szerinte csak hozzávetőleges, mert a helyzet ennél rosszabb is lehet.

A fertőzőképes mutációk társadalmi veszélyei

A járvány tavalyi kirobbanásakor az epidemiológusok 2-3 között valószínűsítették a vírus szaporodási rátáját, ami a hatékony óvintézkedéseknek - maszkviselés, home office, távolságtartás - köszönhetően a legtöbb országban kis kiugrásokkal a közelmúltig nagyjából 1,1-1,2 körül alakult. Ha ennél magasabbra emelkedik a szaporodási ráta, a vírus már exponenciálisan terjedhet. Vagyis ha az új, 50 százalékkal fertőzőképesebb változat esetében a ráta 1,5-re ugrik, világszerte még szigorúbb intézkedésekre lehet szükség a járvány megfékezésére. Ahogy azt Nagy-Britannia is tette, amikor a brit kormány egy hónapos teljes zárlatot rendelt el.

Bill Hanage, a Harvard Egyetem másik vezető epidemiológusa szemléletes példával érzékeltette a helyzet komolyságát. Vegyünk egy közösséget, ahol többé-kevésbé kontroll alatt tartják a vírust, amelynek szaporodási rátája hónapról hónapra egy. E forgatókönyv szerint ezer fennálló esettel számolva, egy hónap múlva is nagyjából ugyanennyi fertőzöttre lehet számítani. (Hanage 5 napos átlagos lappangási idővel kalkulált.) Ha a vírus 50 százalékkal fertőzőképesebb, az már több mint 10 ezer új esetet jelenthet egy hónap alatt.

Egy jóval fertőzőképesebb vírus azért is veszélyes, mert növeli az oltásra szorulók számát és a nyájimmunitás eléréséhez szükséges küszöbértéket. Minél magasabb a vírus szaporodási rátája, annál magasabb ez a küszöbérték. Ha egy igazán fertőzőképes variáns válik dominánssá az egész világon, az azt jelenti, hogy az oltási kampányoknak az eddiginél jóval több embert kell elérniük, és a vakcinációnak nagyon hatékonyan kell működnie. A jelenlegi helyzetet alapul véve szakemberek szerint a populáció több mint 70 százalékának védettséget kellene szereznie a SARS-CoV-2 vírus ellen a nyájimmunitás eléréséhez  - írja a házipatika.com.