Már nemcsak azt hangoztatják, hogy vonjuk vissza csapatainkat az Ukrajnával közös határról, hanem azt, Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes éppen így mondta, egyebek között nyíltan, egy sajtóértekezleten, hogy a csapatok menjenek a laktanyába - mondta az MTI szerint Lavrov. - Nem hiszem, hogy meg kellene magyarázni, miért abszolút elfogadhatatlanok az ilyen jellegű követelések, természetesen még tárgyalni sem fogunk róluk - tette hozzá a külügyminiszter.

Az Oroszországnak adandó biztonsági garanciákra, egyebek mellett a NATO további keleti bővítésének leállítására vonatkozó moszkvai követelés nyomán elindult tárgyalásokat úgy jellemezte, hogy azok a világpolitikában való komoly szembenállást, valamint a Nyugatnak azt a törekvését tükrözik, hogy megőrizze dominanciáját.

Elmondta, hogy szemben a NATO-val, amely a saját dokumentumaira hivatkozva érvel amellett, hogy lehetetlen jogilag szavatolni a szövetség bővítésének leállítását, mert szerinte csakis a tagállamok dönthetnek az újabbak felvételekről, erre vonatkozó kérelem esetén, Moszkva az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretei között kidolgozott, a biztonság oszthatatlanságára vonatkozó elvből indul ki.

"A mi álláspontunk nem a NATO-dokumentumokon alapul. Nekünk semmi közünk hozzájuk, és nekik semmi közük hozzánk. Álláspontunk az EBESZ legmagasabb szintű, így az 1999-es isztambuli csúcstalálkozón elfogadott dokumentumain alapul, amelyek a szövetségválasztási szabadság feltételéül kifejezetten a biztonság oszthatatlanságának biztosítását kötik ki, azt, hogy senki ne tegyen semmilyen lépést a saját érdekében bármely más állam biztonságának rovására" - mondta az MTI szerint Lavrov.

Az orosz diplomácia vezetője, noha EBESZ-dokumentumokra hivatkozott, leszögezte, hogy a tárgyalások fő formátuma az orosz-amerikai és "egy kicsit" az orosz-NATO reláció is - mivel utóbbi esetben a felek közös alapokmányt fogadtak el -, ám semmilyen javaslat nem ment Moszkvából sem az Európai Unióhoz, sem az EBESZ-hez. Az unió Lavrov szerint az önállótlansága miatt maga tehet erről. Koszovót hozta fel példaként az európai "impotencia" megnyilvánulására. Az Északi Áramlat 2 gázvezeték elakadása pedig a tárcavezető szerint annak a jele, hogy Németország nem szabad teljesen a kereskedelemben.

Jogi garanciákat kértek

A külügyminiszter emlékeztetett rá, hogy a NATO bővítésének lezárása mellett Moszkva "jogi garanciákat kér az Oroszországot fenyegető támadó fegyvereknek a szomszédos területekre történő telepítésével szemben, és elvben azt, hogy az európai biztonsági architektúra konfigurációja térjen vissza az 1997-es állapothoz", amikor az orosz-NATO alapokmányt aláírták, és közös fórumként a Tanácsot létrehozták.

Mint mondta, Oroszország gyors és írásos választ vár az Egyesült Államoktól és a NATO-tól a javaslataira.

Lavrov "idegösszeomlásnak" nevezte, hogy az amerikai szenátusban javaslatot terjesztettek be az Oroszország elleni új szankciókról egy "Ukrajna elleni támadás esetén".  Az orosz külügyminiszter azt mondta, hogy az esetleges új amerikai szankciókra a Washington és nyugati szövetségesei intézkedéseiből adódó konkrét helyzet alapján fog reagálni. Lavrov Washington szankciófenyegetéseit "arrogánsnak" és "abszurdnak" nevezte.

"Az államfő vagy Oroszország vezetője elleni szankciók bevezetése olyan, minden határt túllépő intézkedés, amely a kapcsolatok megszakításához hasonlítható. Mire készül Oroszország? Oroszország mindig készen áll, és mindig azt teszi, ami országunk érdekeit szolgálja" - hangoztatta csütörtökön a médiának Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Olaf Scholz: párbeszédre kell törekedni Oroszországgal

Az Oroszországgal folytatott párbeszéd minden csatornáját nyitva kell tartani - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár az MTI szerint az ukrán-orosz határ térségében végrehajtott orosz csapatösszevonással kapcsolatban. A kancellár Mark Rutte holland miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után, kettejük közös tájékoztatóján kiemelte: világossá kell tenni Moszkva előtt, hogy "nagy árat" kellene fizetnie, ha "katonai tevékenység" menne végbe a térségben. Ugyanakkor a párbeszéd minden csatornáját ki kell használni ahhoz, hogy kialakuljon a "közös biztonság" felé mutató "európai perspektíva".
Arra a kérdésre, hogy növekszik-e a háborús veszély az orosz katonai jelenlét erősödése miatt, Olaf Scholz azt mondta: szerencsés, hogy több szinten is elkezdődött a párbeszéd, de a helyzet ettől még nem vált "kevésbé veszélyessé".
Mark Rutte mindenekelőtt az ügy európai uniós vonatkozásairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak is részt kell vennie az orosz-ukrán határvidéken uralkodó feszültség csökkentését és a kelet-ukrajnai válság rendezését szolgáló tárgyalásokon, mert nem engedhető meg hogy Európa csak "színtér", és ne "tényező" legyen.
Rutte szerint az EU-nak erélyesebben, öntudatosabban kellene fellépnie geopolitikai ügyekben, és ehhez a holland kormány álláspontja szerint át kell alakítani a közösség külpolitikai működésmódját, teljes egyetértés helyett a többség akarata alapján kell meghozni a döntéseket.