Az Európai Unió gyorsan nyitott az Ukrajnából érkező menekültek előtt: lehetővé tette nekik, hogy az uniós országokban tartózkodjanak, munkát vállaljanak és iskolába járassák gyerekeiket. Éles ellentétben van ez azzal az enyhén szólva kevésbé barátságos fogadtatással, amelyben a korábbi menekültválságok idején érkezőket részesítette – írja a Financial Times az unió intézkedéseit áttekintő cikkében.

Annak ellenére, hogy a hirtelen nagy tömegben érkező emberek ellátása viszonylag nagy terhet ró a tagállamok költségvetésre, úgy tűnik, a probléma anyagilag kezelhető lesz. Az ukránok várhatóan el tudnak majd helyezkedni a fogadó országok vállalatainál, ami jövedelemhez juttatja őket, és enyhíti az európai országokban jelentkező munkaerőhiányt. Ezzel együtt a háború kirobbanása óta indult menekülthullám kezelése óriási kihívást okoz.

Ez a legnagyobb humanitárius válság Európában a második világháború óta – mondja Jean-Christophe Dumont, az OECD migrációs kérdésekkel foglalkozó részlegének vezetője. Lengyelországba annyian érkeztek az elmúlt hetekben, ahányan az EU egészébe 2014 és 2017 között, Magyarország ötször annyit menekültet fogadott, mint amennyit évente szokott. Az EU ugyanakkor szemben a szíriai menekültválsággal, amikor a tagországok egymásra próbálták hárítani a gondot, ezúttal összehangoltan cselekszenek.

Minden szinten

Az első napokban a civil szervezetek fogadták az ukránokat, amihez felzárkózott a magánszektor, majd a formális állami támogatás is. Az Európai Bizottság eurómilliárdokat mozgat meg, amiből fogadóközpontok, mobilkórházak és -iskolák létesülhetnek és jut munkahelyteremtésre és gyermekgondozásra is. Az EU elindította az „ideiglenes védelmi mechanizmust”, ami lehetővé tette a cikk elején említett jogosultságok megadását az Ukrajnából érkezőknek.

Az orosz invázió kezdete után eltelt három-négy hétben 3,2 millió ember menekült el Ukrajnából, ami meghaladja a Szíriából érkezők heti számát 2015-ben és 2016-ban. A helyzet most egészen más, mint korábban – mondja Hanne Beirens, a brüsszeli Migration Policy Institute Europe kutatóintézet igazgatója. A védelmi mechanizmus beindítása csökkenti a költségeket, mert az érkezők el tudnak jutni korábban áttelepült rokonaikhoz, ha vannak ilyenek, és gyorsan munkát tudnak vállalni.

Négymillió menekült

A Goldman Sachs becslése szerint az Európai Unió tagországainak végül négymillió ukrajnai menekültet kell majd befogadnia a következő egy évben. Többségük várhatóan családi kapcsolatok segítségével találhat otthont magának és hasonló módon – például nyelvi nehézségekkel – illeszkedhet be a társadalomba. A bankház szakértőinek számítása szerint a költségek menedzselhetők: az EU négy legnagyobb gazdasága GDP-jének 0,1-0,2 százalékát teszik ki.

A legtöbb érkező várhatóan Lengyelországban marad, mivel eddig is ebben az országban élt a legnagyobb ukrán közösség. Többségük a Krím félsziget 2014-es elfoglalása után döntött úgy, hogy külföldön próbál szerencsét. Rafal Benecki, az ING varsói közgazdásza szerint Lengyelország maga is képes menedzselni a költségeket. Becslése szerint 2,5 millió érkező ellátása hat hónapon át a lengyel GDP 0,7-1,4 százalékába kerül. A közgazdász megjegyzi, hogy 2014 után indult első ukrán bevándorlási hullámban érkezők munkája évi egy százalékkal növeli az ország bruttó hazai termékét.

Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.