Mennyi az energiafüggetlenségi prémium, azaz a potenciális vevők mennyivel adnak többet egy olyan házért, amely napelemes rendszerének köszönhetően nulla rezsiköltséggel lakható? - teszi fel a kérdést a G7. Egyáltalán: mit ér egy napelem a házon olyan környezetben, ahol a tapasztalatok szerint szakmai és lakossági egyeztetés nélkül egyik napról a másikra gyökeres változásokat léptet életbe a kormány?

A bizonytalanság mellett a kérdés kulcsa az úgynevezett szaldós elszámolás, azaz hogy az új tulajdonos továbbra is az energiarendszerbe általa betáplált, illetve az áramszolgáltatótól vásárolt áram árának szaldója alapján fizethet-e vagy sem. Az E.on a hírportál kérdésére azt mondta, hogy a szaldós elszámolás tulajdonosváltás esetén is megmaradhat.

Ez azt jelenti, hogy egy energia szempontjából nullszaldós házat úgy lehet eladni, hogy a vevőnek sem kell majd rezsit fizetnie (amíg ki nem esik a szaldóból)t. A portál egyik olvasója arról számolt be, hogy épp a napokban íratott át a saját nevére egy szaldós ingatlant, és az MVM is arról tájékoztatta őt, hogy megmaradhat ebben az elszámolásban.

Bruttó alapon

Van azonban egy fontos körülmény, amit érdemes lehet figyelembe venni. Ha az adásvétel (vagy például egy öröklés miatti átírás) időpontja nem a szaldó éves elszámolási napjára esik (amikor megnézik az éves egyenleget), akkor az adott napon bruttó alapon kell lezárni a szerződést.

Ha például most vesz valaki egy ingatlant, de annak a szaldós éves fordulónapja áprilisban van, akkor az idei április és november közötti időszakra bruttó módszerrel kell elszámolni, és úgy kell lezárni a megszűnő szerződést. Az április óta hálózatba betáplált áramot a szolgáltató kilowattóránként öt forintért megveszi, az április óta a hálózatból kivett áramot viszont 36 (vagy ha a kvótán kívül van, akkor 70) forintért kiszámlázza. Ez a két árammenyiség biztosan nem lesz egyenlő, így valamelyik félnek különbözetet kell fizetnie.

Mennyi az annyi?

Benedikt Károly, a Duna House Holding Nyrt. marketing- és pr-vezetője azt mondta a hírportálnak, hogy a napelemes házak iránt az utóbbi időben, már azelőtt is fokozott volt a vevői érdeklődés, hogy a kormány a betáplálási tilalmat elrendelte (ami megszünteti a szaldóelszámolást). A tapasztalatok szerint a szokásos piaci árnál 10-15 százalékkal is hajlandóak többet fizetni a potenciális vevők egy olyan napelemes házért, amelynek rezsiköltségét a rendszer érdemben csökkenti.

Mivel általában családi házakról van szó, a mai ingatlanárak mellett a ház piaci értékének 10-15 százaléka bizonyosan nagyobb összeg, mint amennyibe a napelem kiépítése került. Vagyis ha pusztán pénzügyi oldalról nézzük, akkor az eladó szinte biztosan nyereséggel száll ki most a napelemes beruházásából, ha nem közeleg nála a telepítés 10 éves évfordulója. Ám minél közelebb érkezik a 10 éves határhoz, a napelem annál kevesebbet fog érni.

Benedikt Károly arra is felhívta a figyelmet, hogy a napelemes, hőszivattyús és egyéb hasonló energetikai megoldásokkal rendelkező ingatlanokat nemcsak magasabb áron, de az átlagosnál jóval gyorsabban is értékesíteni lehet most a piacon.