A pozsonyi kormány arra fogja felhasználni Szlovákia soros EU-elnökségét, hogy lobbizzon az orosz gáz ukrán-szlovák tranzitútvonalának fenntartása mellett - írja a bne IntelliNews régiós hírportál. Az ország júliustól kezdve az év második felében tölti be ezt a szerepet. A szlovák vezetésnek a tranzit ügyében egyszerre kell meccselnie Brüsszellel és Moszkvával.

Európa jelenleg két vezetéken keresztül importálja az orosz gázt. Az egyik az északi áramlat, amelyen közvetlenül az Északi-tenger alatt jut el az energiahordozó a feladótól Németországba. A másik a hagyományos Ukrajnát és Szlovákiát keresztező vezeték, amely jókora tranzitbevételhez juttatja a pozsonyi költségvetést.

"Árulás"

Az orosz-ukrán gázviták miatt azonban a Kreml elhatározta, hogy 2020-ra teljesen kiiktatja az ukrán tranzitot, amit a szlovákok mindenképpen meg akarnak előzni. A Robert Fico miniszterelnök tavaly ősszel egész kis koalíciót hozott össze európai országokból az északi áramlat második csővezetékének megépítése ellen.

A részt vevő államok "árulásnak" tartják a projektet, amely segít az oroszoknak abban, hogy megfosszák a koldus szegény Ukrajnát létfontosságú gáztranzitbevételétől.

Szép terv

Ez azonban a jövő. A múlt úgy fest, hogy tavaly tízmilliárd köbméterrel, 56 milliárd köbméterre nőt a Szlovákián át szállított gáz mennyisége - derült ki a szlovák gáz- és olajszövetség friss adataiból. A dolog szépséghibája, hogy ezzel csak az európai gázfogyasztás csökkenése előtti szinthez jutottak vissza. Eközben Szlovákia megkezdte a fordított irányú (EU-Ukrajna) gázszállítást is.

Az államnak 51 százaléka van az Eustream energiacégben, amely 2014-es 630 millió eurós bevételének túlnyomó rését az orosz gáz tranzitszállításának köszönhette. Az új pozsonyi koalíciós kormány úgy akarja bővíteni az ország szerepét az energiaiparban, hogy pénzügyi támogatást helyett kilátásba az Eustream Eastring gázszállítási projektjéhez.

Ez lehetővé tenné a Balkán ellátását Európából származó gázzal. A terv szép, de csak akkor van esély a megvalósítására, ha az EU ad hozzá pénzt.

Bonyolult helyzet

Peter Pellegrini miniszterelnök-helyettes egy energiakonferencián a napokban egyebek mellett arról beszélt, hogy a szlovák elnökség "nyomni fogja" az európai energiaunió ügyét. Ebben számítanak az északi áramlatot elutasító államok, köztük a legnagyobb, Lengyelország támogatására. Hogy ez milyen nagy fába vágják a fejszéjüket, azt jól mutatja Csehország távolmaradása az északi vezeték opponálásától.

És a helyzetet maguk a szlovákok is bonyolítják. A pozsonyi kormány az egyik leghangosabb ellenzője az Európába érkező bevándorlók kötelező országkvóták alapján történő szétosztásának. Emellett az Oroszország elleni szankciókat is enyhítenék, bár, attól azért tartózkodtak, hogy megvétózzák a Moszkva ukrajnai beavatkozására adott uniós választ.

Mellette és ellenére

Pozsonynak mindezek ellenére van szövetségese Brüsszelben. Maros Sefcovic az Európai Bizottság energiaügyekben illetékes elnökhelyettese (aki egyébként szlovák) azt hangsúlyozza, hogy nem lehet olyan energetikai projekteket megvalósítani, amelyek egyes uniós országokat győztessé, másokat vesztessé tesznek.

Rossz hír viszont, hogy Moszkva nem tett le a tranzit megszüntetésének szándékáról Viktor Zubkov, a Gazprom elnöke az említett konferencián arról beszélt, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a tranzit veszélyezteti a folyamatos gázszállításokat és -eladásokat. Következésképpen nekik nem érdekük a fenntartása.

Drága lesz a gáz?

Ukrajna érdekei egyeznek Szlovákiáéval. Az ország állami gázszolgáltató cége, a Naftogaz egyik tisztviselője a tanácskozáson nem csomagolta véleményüket. Szerintük az északi áramlat második ütemének megépítése "politikai szándékot" rejt. Moszkva ezzel akarja a meggyengíteni a kelet-európai országokat, hogy drágábban értékesíthesse nekik a gázt, miközben megfosztja őket a tranzitbevételektől.