A várakozások a munkanélküliségi ráta 8,2 százalékon maradásáról és a mezőgazdaságon kívüli munkahelyek 160-170 ezres közötti áprilisi növekedéséről szóltak, a márciusi - csalódást keltő - 120 ezres adatot követően. Ehhez képest 115 ezerrel nőtt a munkahelyek száma áprilisban, a munknélküliségi ráta pedig 8,1 százalékos. A magángazdaságban 130 ezer új állás jött létre, miközben a kormányzati szektorban 15 ezerrel építettek le. Elmaradt a várttól a feldolgozóipari munkahelyek növekedése (16 ezer új állást hoztak létre áprilisban), ám a legtöbb szektor viszonylag egészeséges növekedést mutatott

Ellensúlyozza a rossz hírt, hogy a márciusi értéket 166 ezerre korrigálták, és a febuári javulást is 240 ezerről 259 ezerre javították - ennek, valamint a születések és halálozások újabb statisztikai kiigazításának köszönhető, hogy a politikailag rendkívül fontos munkanélküliségi ráta csökkent egy tizedpontot. Szintén pozitívum az amerikai fogyasztás szempontjából, hogy márciushoz képest 0,2 százalékkal emelkedtek az órabérek. Ugyanakkor a ledolgozott munkaórák száma nem változott, tehát a cégvezetőket kevés ösztönzi új munkaerő felvételére.

Eközben újabb 350 ezer ember hagyta el a munkaerőpiacot, az alulfoglalkoztatottsági ráta 14,5 százalék maradt. Utoljára 1981-ben volt ilyen alacsony a munkaerő-részvételi mutató - ami foglalkoztatottakat és az aktívan munkát keresőket méri -, áprilisban újra visszaesett, ezúttal 63,6 százalékra (a kétezres évek elején 67 százalékon tetőzött a mutató, azóta egyre gyorsabban csökkent.

A dollár erősödéssel reagált a kockázatkerülő hangulatra, az EUR/USD keresztárfolyam 1,3126-ra jött le. A piacok először kisebb visszaeséssel válaszoltak, ám az adatok megemésztése után rövidesen felfelé indultak.