Az EU és Magyarország közötti konfliktusnak egy jelentős része a nemzeti érdek mentén történő kiállásból adódik, ám pontosan meg lehetne határozni, hogy a magyar Európa-politikának melyek azok a hangsúlyos pontjai, ahol a szoros együttműködésben vagyunk érdekeltek, ami talán az Európai Bizottság számára is "elviselhetőbbé" tenné a többi konfliktust, és ami még fontosabb, a többi tagállam számára, ahogyan azt más országok is teszik - mondta Navracsics Tibor volt uniós biztos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője az InfoRádióban.

A nálunk nagyobb Lengyelország például egészen világosan kijelöli azokat pontokat, ahol az Európa-politikában biztosan konfliktust vállal, és egyébként hasonló hangsúllyal, erővel kijelenti az unió iránti elkötelezettségét más szakpolitikákban. Mindez azért fontos, mert imázsalakító hatása lehet, hiszen más megítélés alá esik egy kritikus tagállam, illetve egy "fenegyereknek", amely státusz felé Magyarország is halad - tette hozzá a szakember.

QP | Quality Placement

Navracsics Tibor a vétót érzi a legkevésbé problémásnak, mert az egy jól körülírható elvi álláspont körül körvonalazódik. Nevezetesen arról van szó, hogy a magyar és a lengyel álláspont nem akarja, hogy politikai értékelési szempontok szerepet játsszanak a gazdasági integráció működésében. És erről le akarja választani a jogállamisági kérdéskört, amelynek a tartalmát és jelentőségét meg lehet vitatni jövőre.

A problémát szerint inkább a szakpolitikai kérdések "átideologizált" kezelése jelenti, így egy olyan helyzet alakulhat ki, hogy Magyarország semmivel nem ért egyet, ami az EU-ban zajlik, pedig a közvélemény-kutatás adatai is azt mutatják, hogy Magyarország közvéleménye az unióhoz lojális.