"Szerintem most már abba kellene hagyni. A limitet elértük" - ezzel a mondattal csattant fel a miniszter kedden. Vitát is kezdeményez Simon Kollerup a bankok azon jogáról, hogy továbbra is negatív kamatot számíthassanak fel a dán banki ügyfeleknek a bankban tartott pénzére. Már többször bírálta finoman ezt a helyzetet, de a héten több bank is csökkentette a bankban tartható ingyenes pénzmennyiség határát. Azonnal találkozóra is hívta a helyi bankszövetséget, a Finans Danmarkot, hogy megoldást találjanak a helyzetre.

"Várom az iparág válaszát arra vonatkozóan, hogy hogyan állíthatjuk meg ezt a spirált. Mivel a jelenlegi helyzet nem folytatható a dán banki ügyfelek miatt" - idézi Kollerupot a DR News helyi portál. 

A bejelentés egy nappal azután történt, hogy a Danske Bank, az ország legnagyobb bankja negatív kamatlábat vezetett be, így a magánügyfeleknek június 1-jétől fizetniük kell, ha 100 000 dán koronánál (4,9 millió forintnál) többet tartanak számlájukon. Ugyanez vonatkozik a Nordea, a Jyske Bank, a Sydbank, a Spar Nord és az Arbejdernes Landsbank szabályzatára is. A Danske Bank -0,60 százalékos negatív kamatlábat alkalmazna a jövőben.

A negatív kamat lényegében azt jelenti, hogy az ügyfélnek fizetnie kell azért, hogy a bankban legyen pénze. Így például ha valaki 200 000 koronát tart magánszámláján a Danske Banknál, akkor június 1-jétől évente 600 koronát (30 ezer forintot) kellene azért fizetnie.

"Egyszerűen túlságosan kapzsi, amikor a bankok nagy nyereséget termelnek, de mégis egyre több dánra róják ki a negatív kamatot" - mondja Simon Kollerup a döntésről, szerinte elfogadhatatlan ez a gyakorlat, mert a bankok több éve egymás után profitot termelnek.

Ulrik Nødgaard, a Finans Danmark igazgatója szerint azonban "elvi hiba", hogy a gazdasági miniszter egyáltalán belemegy a kérdésbe.

"Kicsit tanácstalanok vagyunk, mert a Nemzeti Bank úgy döntött, hogy a kamatláb Dániában negatív. Ez azt jelenti, hogy évek óta a betéteket az önköltség alatt adjuk el, és most azt látjuk, hogy ez ellen tenni kell valamit" - mondta a szervezet vezetője. Vagyis Nødgaard azzal érvel, hogy a központi uralkodó kamatszint miatt a bankoknak pénzt kell fizetniük azért, hogy pénzt helyezzenek el a Nemzeti Bankban.

Simon Kollerup a DR Newsnak elmondta, hogy a Finans Danmarkot holnapra, szerdára hívták össze, de még nincs elképzelése arról, hogy mit fog tenni.

"Még nem döntöttem el, mi lesz a megoldás. Úgy gondolom, hogy az a tisztességes, hogy az általam kritizált bankok lehetőséget kapnak arra, hogy javaslatokat tegyenek, amikor találkozom velük, de a dolgok nem mehetnek így tovább" - folytatta a miniszter, aki sok jóra nem számíthat. A bankszövetség szerint ugyanis jó a jelenlegi rendszer.

"Természetesen szívesen megiszunk egy csésze kávét és elbeszélgetünk erről, de egy kicsit nehezen látjuk szükségét a politikai beavatkozásnak egy olyan területen, ahol alapvetően önköltségi ár alatt adjuk el a terméket" - mondja Ulrik Nødgaard.

A dániai vita a szomszédos Svédországban 2019-ben már lezajlott, ahol végül a banki negatív kamatot eltörölték. Akkor végül a jegybank emelte meg az irányadó lábat.