A Chavez-féle nacionalista szocialisták venezuelai bukása közel két évtizedes uralmuk után komoly gondokat okoz Moszkvának. Bár Nicolas Mandura szocialista államfő egy ideig hátráltatni tudja a várható fordulatot, megakadályozni nem lesz képes.

Márpedig Venezuela jelenleg az áruforgalmat tekintve Oroszország második legnagyobb latin-amerikai kereskedelmi partnere Brazília után, és meghatározó a két ország együttműködése az olaj- és a hadiiparban. Jelenleg a két ország között több mint 250 kétoldalú megállapodás van érvényben a telesurtv.net szerint.

Az orosz állami Rosznyefty vállalat öt venezuelai olajtermelő projektben vesz részt (Carabobo-2, Junin-6, PetroMonagas, Boqueron és Petroperija). Emellett idén májusban Igor Szecsin, a Rosznyefty vezérigazgatójának caracasi látogatásán szerződést kötöttek az Orinoco-völgy olajmezőinek közös kiaknázására, amelyeket sokan a világon a legnagyobbak közé sorolnak. A megállapodás értelmében az oroszok 14 milliárd dollárt fektettek volna a venezuelai projektekbe, és néhány év alatt a kétszeresére emelték volna az ország olajtermelését.

Alig néhány nappal a szerződés után az oroszok kilátásba helyezték, hogy 5 milliárd dolláros hitelt nyújtanak venezuelai partnerüknek, amelynek sürgős tőkeemelésre van szüksége termelése tervezett (évek óta csökkenő) növeléséhez - írta a Reuters.

Nagyon sok olaj van még

A becslések szerint Venezuela ül az egész világ legnagyobb olajkincsén, tartalékát Szaúd-Arábiáénál is nagyobbra, 298 milliárd hordóra becsülik.

A másik nagy terület a hadiipar - tavaly ide irányult az orosz fegyverexport 6 százaléka, vagyis a legtöbb Latin-Amerikában és az 5. a világon. A venezuelai hadsereg gyakorlatilag teljes fegyverzete és felszerelése Oroszországból származik - Chavez egyértelműen politikai döntéseinek köszönhetően. Innen jönnek többek között a T-72-es nehézpáncélosok, a BTR-80A páncélozott csapatszállítók, a Grad rakéta-sorozatvetők. A TASZSZ jelentése szerint 2013 közepéig a felek 11 milliárd dollár értékű fegyverek szállításáról állapodtak meg. Szeptemberben kezdtek tárgyalásokat 12 újabb Szuhoj Sz-30-as vadászgép vásárlásáról. Jövőre kezdi meg a termelést a Kalasnyikov-konszern két gyára az országban, amelyek a hagyományos gépkarabélyok mellett lőszert állítanak elő - tudatta a Szputnyik hírügynökség.

A választásokon győztes ellenzék egyelőre nem látszik veszélyeztetni az orosz katonai szállításokat, de máris megkérdőjelezi a két ország közti gazdasági viszonyokat. Ennek alapján módosíthatja a költségvetést és parlamenti vizsgálatot indíthat kormánytisztviselők ellen. A szakértők úgy vélik, hogy az egyik első célpont a Rosznyefttyel kötött megállapodás lesz, amit az ellenzék szerint az oroszok "rákényszerítettek" a PDVSA venezuelai állami olajvállalatra. Az első nyilatkozatok szerint valószínűleg a hadserege sem ússza meg - az ellenzék szerint mivel katonailag senki sem fenyegeti Venezuelát, csökkenteni lehetne a katonai kiadásokat és javítani a viszonyt az Egyesült Államokkal.

Caracas fontos szerepet játszott a nemzetközi olajárcsatákban is Moszkva szövetségeseként. A bukott kormány olajminisztere, Eulogio Del Pino nemrégiben még úgy nyilatkozott, hogy az OPEC-nek kötelessége volna fellépni az olajárak stabilizálása érdekében, különben az akár hordónként 30 dollár alá is zuhanhat, holott az "egyensúlyi ár" 88 dollár volna. Emiatt a kőolaj-exportáló országok nem engedhetik meg, hogy továbbra is a piacok diktálják az árat. Venezuela ehhez igyekezett elnyerni a nem-OPEC tag Oroszországnak a szervezeten kívüli olajtermelők körében a támogatását, azonban Moszkva nem értett egyet a termelés csökkentésével.

QP | Quality Placement