Hónapokig tartó tanácskozásokat követően a német kormány döntött arról, hogy a jövőben jelentősen szigorítanák a nem európai uniós befektetők számára a tulajdonszerzést a stratégiainak tekintett német iparágak cégeiben - írja a Handelsblatt című német gazdasági hetilap online verziója. Az új javaslatról a tervek szerint a szerdai kabinetülésen döntenek majd, a lap részére a tervezet pontos szövegét ekkor bocsátják majd rendelkezésre.

A javaslat lényege, hogy jelentősen lecsökkentik a jelenlegi 25 százalékról 10 százalékra azt a tulajdoni határt, amelynek átlépéséhez az egyes stratégiai iparágakban a külföldi, nem európai uniós államból származó befektetőnek előzetes engedélyt kell kérniük. Ha ezt a javaslatot elfogadnák, akkor a szabályozás szigorúbb lenne annál, mint amit eredetileg a német gazdasági miniszter javasolt, ő 15 százalékra tette volna az engedélyezési küszöböt.

QP | Quality Placement

Az érintett iparágak azok lennének, amelyek stratégiai fontossággal bírnak az ország biztonsága szempontjából, ilyenek például a hadiipar, vagy az infrastruktúra szempontjából jelentőséggel bíró cégek. Ide számítanak az energiaszolgáltatók, de egyes élelmiszeripari cégek is, ha piaci részesedésük elér egy meghatározott értéket.

A lap szerint az előírások szigorítása válaszlépés arra, hogy egyre nagyobb számban vásárolnak fel német cégeket, vagy szereznek azokban meghatározó részesedést, elsősorban kínai befektetők. Ezt a folyamatot szemléli Berlin egyre nyugtalanabbul. Az év elején például egy kínai befektetői csoport kísérelt meg egy átvitelirendszer-üzemeltető cégben jelentősebb részesedést vásárolni. Ez annak ellenére nem sikerült, hogy a kitűzött részesdés mértéke csak 20 százalékos volt, ami alatta marad a jelenlegi 25 százalékos korlátnak.

Az új szabályozás szerint egyébként a stratégiai ágazatok ugyanazok maradnak, mint a korábbiak, egy kivétellel. Ez pedig a média, amely mostantól szintén felkerült a biztonsági szempontból releváns ágazatok listájára. Ennek oka a lap szerint az, hogy a német sajtó úgy érzi, egyre nagyobb nyomás nehezedik függetlenségére. A védelmet indokolja, hogy megvan az esélye annak, hogy a külföldiek által megvásárolt médiát dezinformációs célokra használhatják fel.

A német gazdasági minisztérium tájékoztatása szerint évente jellemzően 80 és 100 közötti kérelem érkezik a külföldiek tulajdonszerzésével kapcsolatban, azonban ezek közül még egyiket sem utasították el. Ugyanakkor arra volt már nem egy példa, hogy a kérelmet, amikor látszott, hogy elutasítanák, az eljárás közben visszavonták.

Az viszont látszik, hogy ha életbe lép majd a szigorítás, heves ellenkezést vált ki kínai részről. A beszámolók szerint az előkészületi fázisban feszültségeket szült a terv Berlin és Peking között. A német gazdasági minisztérium úgy tervezi, hogy a szigorítás bevezetését követő 18 hónapos időszakban figyelnék annak hatásait, és értékelnék azokat.