Kínában már a koronavírus-járvány előtt visszaesett a születési ráta, azonban az elmúlt két évben még ehhez képest is csökkenés volt tapasztalható - írja a Financial Times. 2019 és 2021 között 30 százalékkal esett a születésszám, amire nem volt példa az ázsiai országban az 1959-1961 közötti nagy éhínség óta. 

Tavaly összesen 10,6 millió baba született Kínában, mely a kommunista párt 1949-es hatalomra kerülése óta a legalacsonyabb szám. A 2020-as születésszám-csökkenés "a termékenység megszokott időszakos ingadozásához" képest is rendkívülinek számított John Wilmoth, az ENSZ népesedési osztályának vezetője szerint. 

Kapcsolódó

Wilmoth a visszaesést egyértelműen a koronavírus-járvány hatásaként értelmezi, hiszen sok pár elhalasztotta a gyermekvállalást a pandémia miatti egészségügyi- és gazdasági bizonytalanságok miatt olyan nagyvárosokban is, mint Sanghaj. 2020-ban összességében 12 százalékkal csökkent az esküvők száma, ami már előrevetítette a születésszám csökkenését tekintettel arra, hogy Kínában ritkán vállalnak a párok gyereket házasságon kívül. 

A népességcsökkenés már a Covid-járvány előtt is probléma volt amiatt, hogy a kínai kormány 1980-ban bevezette az "egy gyermekes szabályt", mely szerint a párok csak egy gyermeket vállalhattak. Az intézkedés célja az volt, hogy csökkenjen a túl gyors népszaporulat, és bár a kínai kormány megszüntette ezt a rendelkezést 2016-ban, de az évtizedek során annyira hozzászoktak már az emberek az egy gyermekes családmodellhez, hogy a tilalom feloldása óta sem vállalnak több gyereket. 

Yi Fuxian, a Wisconsin-Madison Egyetem vezető kutatója szerint ez azt eredményezi, hogy egyre több a 4-2-1 struktúrájú család Kínában, ahol azok a szülők, akiknek nincsenek testvéreik, egyedül próbálnak négy nagyszülőt anyagilag támogatni, miközben a lakhatás és az oktatás is drága az országban, így anyagi okokból is maximum csak egy gyermeket tudnak vállalni. 

Demográfiai szakértők szerint még most kellene a kínai kormánynak ellensúlyoznia ezt a negatív trendet, különben az ország lakossága 2100-ra megfeleződhet, és 730 millióra csökkenhet. A születési ráta negatív irányú változása pedig hosszú távú hatással van a kínai gazdaságra, mert a munkavállalók a fogyasztók száma is kevesebb lesz. 

Yi szerint a születési ráta további csökkenésének másik oka a kínai kormány „zéró Covid”- stratégiája, mely miatt az elmúlt hetekben ismét sok helyen voltak lezárások az ország több tartományában, és ez még a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat is hátráltatta. 

Sok fiatal pár inkább elhalasztja a gyerekvállalást, mert a korlátozó intézkedések nagyon szigorúak Kínában, és ha például a hatóságok egy lakótömbben Covid-fertőzöttet találnak, akkor előzetes figyelmeztetés nélkül lezárhatják az egész környéket, ez pedig az ott lakó várandós nőkre is vonatkozik, akik nem tudnak eljutni a szükséges orvosi vizsgálatokra. 

A kínai kormány úgy próbálja növelni a születésszámot, hogy tavaly engedélyezte, hogy kettő helyett akár három gyereket is vállaljanak a párok, és meghosszabbította a szülési szabadság időtartamát is, de az évtizedeken keresztül sulykolt egy gyermekes modellt még évtizedekbe telhet elfeledtetni a lakossággal. 

„A szülőképes korú nők azt hallgatták egész életükben, hogy legyen kevesebb gyerekük. Ezt a beivódott gondolkodásmódot pedig nem lehet kormányzati intézkedéssel egyik napról a másikra megváltoztatni

- mondta Yi Fuxian.