Lengyelország azt reméli, hogy az Európai Bizottság vizsgálata, amelyet a Gazprom ellen indított azért, mert az orosz gázmonopólium vélhetően visszaél legtöbb európai vevőjével szemben élvezett erőfölényével, hozzájárul majd a hosszú távú gázárak csökkentéséhez - jelentette ki Mikolaj Budzanowski, az ország pénzügyminisztere a Reuters tudósítása szerint. A PGNiG, az ország állami ellenőrzés alatt álló gázmonopóliuma a jelenleg érvényben lévő megállapodás 1996-os aláírása óta fasírtban van az orosz céggel a gáz árával kapcsolatban.

A lengyel cég februárban a stockholmi székhelyű nemzetközi bíróság közbenjárását kérte vitájukban, ezért kapóra jött számára, hogy Brüsszel szerint a világ legnagyobb gázszolgáltató cége kihasználja erőfölényét a kelet-közép-európai EU-tagországokkal szemben. Az Európai Bizottság döntése megerősíti álláspontunkat a jogi eljárásban - jelentette ki Budzanowski. Lengyelország gázszükséglete több mint felét szerzi be Oroszországból, pillanatnyilag nem igazán van technikai lehetősége arra, hogy megversenyeztesse az orosz szállítót.

Halvány sansz Magyarországnak

Egy versenyjogi szakértő szerint a Gazprom a régióban kétségtelenül erőfölényes helyzetben van, ám nehéz lesz bizonyítani, hogy ezzel visszaél - írta a Nol.hu. Ha egy hosszú távú szerződés tarifája tíz százalékkal magasabb a napi piaci árnál, az még beleférhet a felek korrekt üzletéről alkotott képbe. Hazánk az 1995-ben kötött húszéves szerződés alapján a kőolaj árához igazított áron vásárolja a gázt a Gazpromtól. Ez 15 évig jó volt, azóta viszont rossz.

A szakértő szerint Brüsszel indíthat ugyan eljárást unión kívüli cégekkel szemben - lásd a Microsoft elmeszelését -, ám arra például nincs ráhatása, hogy az érintett mit tesz egy esetleges elmarasztaló ítélet után - például elvileg kivonulhat a piacról, ellátás nélkül hagyva korábbi vevőit.

Mások is keménykednek

A Gazprom helyzete ráadásul a bíróságon sem gyenge, miután az Európában tevékenykedő norvég, algériai és más gázszállítók is alkalmazzák az olajárhoz kötött árképzést és vásárlási kötelezettséget, azaz azt a kényszert, hogy a leszerződött mennyiséget, ha szüksége van rá, ha nem, mindenképpen át kell vennie a vevőnek.

Az elemzők szerint Brüsszel ezért elsősorban nem versenyjogi, hanem energiastratégiai okok miatt akarja megszorongatni a Gazpromot. Az orosz cég igyekszik piacot szerezni a régióban, aminek például Magyarországon minden kormány ellenállt. A legutóbbi vita az orosz Déli Áramlat gázvezeték körül alakult ki, amellyel kapcsolatban az EU elvárná, hogy a Gazprom szabad hozzáférést biztosítson az abban érkező gázhoz minden szolgáltatónak. Az oroszok erre úgy reagáltak, hogy akkor inkább nem építenek leágazást Ausztriába.