A két térség együttesen a világgazdaság 30 százalékát fedi le, a nemzetközi kereskedelemnek pedig 40 százaléka bonyolódik közöttük, utalt a várhatóan két-három évig tartó tárgyalássorozat jelentőségére az unió kereskedelmi biztosa, Karel de Gucht. Mindkét gazdasági övezet hasonló megállapodásokra törekszik más országokkal is, így például nemrég tárgyalások kezdődtek Brüsszel és Washington között, illetve Japán hasonló megbeszéléseket kezdeményez március 26-án Kínával és Dél-Koreával, illetve a szigetország mezőgazdasági termelőinek tiltakozása ellenére az Egyesült Államokkal is készül a megállapodás.

Abe miniszterelnök gazdasági programjának egyik központi eleme a kereskedelmi dereguláció, amit a nagyobb japán cégek régóta sürgetnek. Főleg az autóipart érinti hátrányosan, hogy az EU 10 százalékos vámtarifát vet ki az importra, miközben Japánban nincsenek adminisztratív költségei az autóipari behozatalnak. Ráadásul Dél-Korea jóval szomszédja előtt jár, mind az EU-val, mind az USA-val megkötötte már a szabadkereskedelmi egyezményt. Az uniós biztos szerint az EU elsősorban a nem vám jellegű akadályok lebontását várja Japántól, ami szakértők szerint a pénzügyi szektor terjeszkedésének fog kedvezni. Becslések szerint legkorábban öt év múlva lehet teljesen szabad az áruforgalom Japán és az EU között.