Bírósági dokumentumokból kiderül, miért tartóztatták le Awad Al-Qarni-t - annak ellenére, hogy az uralkodók nagy befektetők a közösségi médiaplatformokban.Egy reformpárti jogászprofesszort Szaúd-Arábiában halálra ítéltek állítólagos bűncselekményekért, többek között azért, mert Twitter-fiókkal rendelkezett, és a WhatsAppot a királysággal szemben ellenségesnek tartott hírek megosztására használta - derül ki a Guardian által bemutatott bírósági dokumentumokból.

Al-Qarnit a szaúdi ellenőrzés alatt álló médiában veszélyes prédikátorként ábrázolták, de a másként gondolkodók szerint a férfi fontos és elismert értelmiségi volt, akinek komoly követői voltak a közösségi médiában, a Twitteren például kétmillió ember.

79 év börtönbüntetés két twitterező nőnek

Emberi jogi aktivisták és száműzetésben élő szaúdi disszidensek arra figyelmeztettek, hogy a királyság hatóságai súlyos fellépést indítottak a szaúdi kormányt kritizáló személyekkel szemben. Tavaly Salma al-Shehab leedsi PhD-hallgatót és kétgyermekes anyát 34 év börtönbüntetésre ítélték, mert Twitter-fiókkal rendelkezett, illetve hogy követte és megosztotta a "másként gondolkodók" bejegyzéseit. Egy másik nőt, Noura al-Qahtanit 45 év börtönre ítéltek Twitter-használatért.

A Nasszer al-Qarni által megosztott ügyészségi dokumentumok azt mutatják, hogy a közösségi média és más kommunikációs eszközök használatát Mohamed herceg uralkodásának kezdete óta kriminalizálják a királyságon belül.

A szaúdi kormány és az állam által ellenőrzött befektetők a közelmúltban növelték pénzügyi részesedésüket az amerikai közösségi médiaplatformokban, köztük a Twitterben és a Facebookban, valamint az olyan szórakoztatóipari vállalatokban, mint a Disney. Alwaleed bin Talal herceg szaúdi befektető a második legnagyobb befektető a Twitterben, miután Elon Musk felvásárolta a közösségi médiaplatformot. A befektető maga is 83 napig volt őrizetben egy úgynevezett korrupcióellenes tisztogatás során 2017-ben. Alwaleed herceg elismerte, hogy azután engedték szabadon, hogy „megegyezésre jutott” a királysággal.

Szaúd-Arábia állami vagyonalapja, a Public Investment Fund növelte részesedését a Facebookban, valamint a Facebookot és a WhatsAppot birtokló Meta vállalatban is.

Az Al-Qarni elleni vád, amelyekért halálbüntetés vár rá, tartalmazza a jogászprofesszor „beismerését”, hogy saját neve alatt (@awadalqarni) közösségi médiafiókot használt, és azt „minden alkalommal a véleményének kifejezésére használta”. Az iratokban az is szerepel, hogy „elismerte”, hogy részt vett egy WhatsApp-csevegésben, és azt is, hogy olyan videókban szerepelt, amelyekben a Muzulmán Testvériséget dicsérte. Al-Qarni Telegram-használata és egy Telegram-fiók létrehozása is szerepelt a vádak között.

Tudósok és akadémikusok a halálbüntetés árnyékában

Jeed Basyouni, a Reprieve emberi jogi csoport közel-keleti és észak-afrikai érdekvédelmi vezetője szerint Al-Qarni esete beleillik abba a trendbe, hogy tudósok és akadémikusok halálbüntetéssel néznek szembe, mert twittereznek és kifejtik nézeteiket. A királyság Facebookba és Twitterbe való befektetéséről Basyouni így nyilatkozott:

Ez összhangban van azzal, ahogyan a trónörökös alatt működnek a dolgok.

Basyouni szerint a királyság igyekszik nemzetközi szinten olyan képet sugározni, mintha a technológiába, a modern infrastruktúrába, a sportba és a szórakozásba fektetne be.

„De ugyanakkor ez teljesen összeegyeztethetetlen mindazokkal az esetekkel, amelyeket látunk, ahol arról beszélünk, hogy az ügyész - Mohammed bin Szalmán irányítása alatt - arra szólít fel, hogy embereket végezzenek ki a véleményükért, a tweetjeikért, a beszélgetéseikért. Noha ezek nem veszélyesek, nem a rezsim megdöntésére szólítanak fel” - magyarázta Basyouni.

Az Egyesült Államokban a nagy szaúdi befektetésekkel vagy más szaúdi üzletekkel rendelkező vállalatok nem válaszoltak a másként gondolkodók szaúdi kezelésével vagy a felhasználók bebörtönzésével kapcsolatos nyilvános kérdésekre. A szaúdi királyság pedig nem engedett a Biden-kormányzat felhívásának sem, hogy javítson az emberi jogi helyzeten.