Szlovénia európai uniós csatlakozása óta másodszor tölti be az EU soros elnöki tisztségét 2021. július 1-jétől, ezt megelőzően 2008 első felében látták el ezt a feladatot. A tisztséget Portugáliától vették át, amely az elmúlt év második felében regnáló Németországot követte ezen a poszton. Ennek annyiban van jelentősége, hogy mindhárom elnökség első számú feladata a koronavírus-járvánnyal összefüggő válságkezelés uniós menedzselése volt, illetve lesz – derül ki a bne IntelliNews régiós hírportál összesítéséből.

A szlovén kormánynak emellett egyengetnie kellene az EU haladását a zöld és a digitális fejlesztések útján, továbbá a nyugat-balkáni országok lépéseit az unió bővítésének igencsak göröngyös mellékutcájában. Ez utóbbira Bulgária éppen rágörgetett egy kisebb sziklát azzal, hogy fenntartja azokat a kifogásait, amelyek alapján vétót emelt az ország uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdése elé. Ez Albánia belépési procedúráját is megakasztotta.

QP | Quality Placement

Anze Logar szlovén külügyminiszter meglehetősen ambiciózusan azt mondta, hogy az EU-nak fel kell cserélnie a bővítéssel kapcsolatos várakozó álláspontját a cselekvésre a Nyugat-Balkánon. Logar elismerte, hogy az ügy az elmúlt időszakban hátra csúszott az EU prioritási sorrendjében, részben ennek ellensúlyozását szolgálja egy EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó, amelyet a szlovén elnökség idején tartanak idén október elején.

Súrlódások sora

Szlovénia hajszál híján egy kormányválság kellős közepén vette át az EU-s elnökséget, ugyanis egy hónappal ezelőtt, az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be Janez Jansa kormánya ellen. Azzal vádolták a miniszterelnököt, hogy az ország demokratikus politikai berendezkedésének szétcincálásán dolgozik, például azzal, hogy nyomást gyakorol a médiára és felfüggesztette a STA hírügynökség finanszírozását. Jansa, aki szerint ellenfelei a pandémiát kihasználva le akarják járatni, kis többséggel megúszta a bukást.

További válságtünet, hogy a szlovén kormány nem tudta elküldeni az Európai Ügyészségbe két delegáltját, mert az igazságügyi miniszter jelöltjeit visszautasították. Erre válaszul lemondott, a kormány pedig teljesen elölről kezdi a jelölési folyamatot. Laura Codruta Kövesi, a szervezet vezetője azt mondta, hogy az Európai Ügyészség így is el tudja kezdeni a munkáját, de jóval nehezebben tudja majd figyelni az enyves kezeket Szlovéniában, mintha lennének jó helyismerettel rendelkező, szlovén tagjai is.

Sajtószabadság

A legkínosabb helyzet azonban az EU új soros elnöke és az Európai Bizottság viszonyában adódott, miután az utóbbi vizsgálja a sajtószabadság korlátozását Szlovéniában. A viszonyokat a magyarországi és a lengyelországi helyzethez hasonlítják, mint ahogy Jansát „mini-Orbánnak” is nevezik, Orbán Viktorra, Magyarország miniszterelnökére utalva.

Az Európai Parlament vitáján, amelyen a három ország médiahelyzete volt napirenden, az Európai Bizottság európai értékekért és átláthatóságért felelős elnökhelyettese, Vera Jurova a STA szisztematikus anyagi ellehetetlenítése miatt bírálta a Jansa-kormányt. Emellett szerinte aggodalomra adnak okot az újságírók ellen indított szisztematikus, gyakori verbális támadások. A médiaszabadsággal foglalkozó hat szervezet hívta fel az Európai Bizottság figyelmét, hogy kormánnyal szemben kritikus sajtómunkások egyre ellenségesebb környezetben végzik a munkájukat.

A szlovén belpolitika válságtüneteire ad némi magyarázatot az a közvélemény-kutatás, amelyben azt firtatták a Ninamedia intézet kutatói, hogy miként vélekednek az emberek az 1991. június 25-én kikiáltott függetlenség óta eltelt 30 év hozadékáról. Komoly többségük, majdnem 62 százalékuk úgy véli, hogy az új helyzet nem teljesítette az akkori elvárásokat. A válaszadók 33 százaléka úgy gondolja, hogy jobban él, mint három évtizeddel ezelőtt, 27 százalékuk változatlannak látja helyzetét és 28 százalékuk úgy gondolja, rosszabbul él mint 30 éve.

Kínos indulás

Kínos eseménnyé változott a szlovén elnökség indulása alkalmából szervezett találkozó, amelyen az EU vezetői és a ljubljanai kormány képviselő vettek részt – derül ki a Financial Times tudósításából. A tanácskozáson az induló elnökség feladatairól kellett volna egyeztetniük a feleknek, ehelyett kölcsönös beolvasásra használták fel a zárt ajtós beszélgetéseket és a nyilvános megjelenéseket. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az eseményhez kapcsolódó sajtótájékoztatón bírálta a szlovén kormányt a média szabadságának és a jogszolgáltatás függetlenségének csorbítása miatt. Janez Jansa, aki mellette állt, elhárította a bírálatot, mondván, országában minden rendben van ezen a két területen, például legfeljebb technikai okai vannak annak, hogy korlátozták az állami STA hírügynökség finanszírozását.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság elnökhelyettese, az Európai Parlament szocialisták és demokraták frakciójának tagja nem volt hajlandó egy pódiumra állni Jansával, miután egy kiszivárogtatott hír szerint a szlovén kormányfő burkoltan az igazságszolgáltatás befolyásolásával vádolta baloldali kollégáit. Ennek „igazolására” a zárt ajtós tanácskozáson állítólag mutatott egy fotót, amelyen szlovén bírák balközép politikusok társaságában láthatók. Leyen nem tett említést az állítólagos fotóról, de megjegyezte, hogy minden demokráciában vannak olyan bírák, akik valamilyen párt tagjai, ettől még megőrizhetik szakai függetlenségüket.