Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Kutatók több mint 2500 modern ember genomját elemezték a világ 26 populációjából, hogy jobban megértsék, hogyan alkalmazkodtak az emberek a történelmi koronavírus kitörésekhez. A vizsgálat során megállapították, hogy a víruscsaládhoz való alkalmazkodás genetikai nyomai megtalálhatók a génállományban.

A kutatás azért is fontos, mert az elmúlt 20 évben három súlyos koronavírus kitörés is volt: A SARS-CoV súlyos akut légúti szindrómához vezetett, amely 2002-ben Kínában terjedt el és több mint 800 ember halálát okozta; a MERS-CoV (másnéven a közel-keleti légúti szindrómához) több mint 850 ember halálát okozta; és a SARS-CoV-2 a COVID-19-hez vezetett, amely júliusig 3,8 millió áldozatot követelt.

Az emberi genom evolúcióját vizsgáló tanulmány azonban feltárta, hogy évezredekkel korábban egy másik nagy koronavírusjárvány is kitört.

"Olyan ez, mintha megkövesedett dinoszaurusz-lábnyomokat találnánk ahelyett, hogy közvetlenül megkövesedett csontokat találnánk" - mondja David Enard, az Arizonai Egyetem ökológiai és evolúcióbiológiai tanszékének professzora. "Nem közvetlenül az ősi vírust találtuk meg, hanem a hatását, amelyet az emberi genomra egy ősi járvány idején kényszerített ki" - közölte a kutatás vezetője a World Economic Forummal.

A kutatócsoport élő sejtek felhasználása nélkül szintetizált emberi és SARS-CoV-2 fehérjéket, és kimutatta, hogy ezek közvetlenül és specifikusan kölcsönhatásba lépnek egymással, ami rámutatott a koronavírusok által a sejtek megfertőzésére használt mechanizmus jellegére. A modern emberi genomok több százezer évre visszavezethető evolúciós információkat tartalmaznak, köztük olyan fiziológiai és immunológiai alkalmazkodásokat, amelyek lehetővé tették az emberek számára, hogy túléljék az új fenyegetéseket, köztük a vírusokat.

Az eredményekből kiderült, hogy a kelet-ázsiai emberek ősei a Covid-19-hez hasonló, koronavírus okozta járványos betegséget éltek át. A kelet-ázsiai emberek a mai Kína, Japán, Mongólia, Észak-Korea, Dél-Korea és Tajvan területéről származnak.

Az látszik, hogy már hozzászoktak

A sejtek megfertőzéséhez a vírusnak a gazdasejt által termelt specifikus proteinekhez, az úgynevezett vírusinterakciós fehérjékhez (viral interacting proteins, VIP) kell kapcsolódnia és kölcsönhatásba kell lépnie velük. A SARS-CoV-2 esetében ez a humán angiotenzin-konvertáló fehérje 2 (hACE2). A kutatók a VIP-eket kódoló 42 különböző emberi génben az alkalmazkodás jeleit találták, ami arra utal, hogy a modern kelet-ázsiaiak ősei több mint 20 000 évvel ezelőtt kerültek először kapcsolatba a koronavírusokkal.

"Megállapítottuk, hogy a 42 VIP elsősorban a tüdőben - a koronavírusok által leginkább érintett szövetben - aktív, és megerősítettük, hogy közvetlen kölcsönhatásba lépnek a jelenlegi világjárvány hátterében álló vírussal - mondta a Futurity.org-nak az a Yassine Souilmi, az Adelaide-i Egyetem Biológiai Tudományok Karának kutatója, aki részt vett a mostani vizsgálatban.

A VIP-eken kívül, amelyek a gazdasejt felszínén helyezkednek el, és amelyeket a koronavírusok a sejtbe való bejutáshoz használnak, a partikulák más sejtfehérjékkel is kölcsönhatásba lépnek.

"Azt találtuk, hogy azok az emberi gének, amelyek olyan fehérjéket kódolnak, amelyek vagy megakadályozzák, vagy segítik a vírus szaporodását, sokkal több természetes szelekción mentek keresztül körülbelül 25 000 évvel ezelőtt, mint amire általában számítanánk" - mondja Enard.

Tehát nem arról van szó, hogy a vírus RNS-éből íródtak át gének az emberi DNS-be, hanem arról, hogy az evolúciós szelekciót hogyan befolyásolták a járványok. Azt más kutatások is igazolják már, hogy ilyen beépülés nem történik sem a fertőzötteknél, sem az mRNS-vakcinákkal oltottaknál.

Árulkodó genetikai jelek

A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a járvány során a szelekció a vírus-sejt kölcsönhatásokban szerepet játszó emberi gének bizonyos variánsainak kedvezett, amelyek kevésbé súlyos betegséghez vezethetnek. Az ősi vírusok által hagyott "nyomok" tanulmányozása segíthet a kutatóknak jobban megérteni, hogy a különböző emberi populációk genomjai hogyan alkalmazkodtak a vírusokhoz, amelyek az emberi evolúció fontos mozgatórugóivá váltak.

Más független tanulmányok kimutatták, hogy a VIP-gének mutációi befolyásolják a mostani koronavírus-fertőzésre való hajlamosságot, valamint kihatnak arra is, hogy a Covid-19 betegség milyen súlyos tüneteket vált ki egy adott személynél is. Számos VIP-gént pedig vagy jelenleg is alkalmaznak a betegség gyógyszeres kezelésében, vagy további gyógyszerfejlesztésre irányuló klinikai kísérletek részét képezik.

"A vírusokkal való múltbeli kölcsönhatások árulkodó genetikai jeleket hagytak hátra, amelyeket felhasználhatunk a fertőzést és a betegséget befolyásoló gének azonosítására a modern populációkban, és amelyek segíthetik a már kikutatott gyógyszerek terápiás használatát, valamint új készítmények kifejlesztését is segíthetik" - közölte Ray Tobler, az Adelaide-i Egyetem Biológiai Tudományok Iskolájának szakértője, a tanulmány társszerzője.

A jövőnek szólnak

"Azáltal, hogy feltárjuk a történelmi vírusjárványok által korábban befolyásolt géneket, tanulmányunk rámutat az evolúciós genetikai elemzések lehetőségére, mint a jövő járványai elleni küzdelem új eszközére" - tette hozzá a már idézett Souilmi.

A tanulmány szerzői szerint kutatásuk segíthet azonosítani azokat a vírusokat, amelyek a távoli múltban járványokat okoztak, és a jövőben is okozhatnak. Az olyan tanulmányok, mint az övék, segítenek a kutatóknak összeállítani a potenciálisan veszélyes vírusok listáját, kijelölhetik az azok azonosítására használható eszközöket, a megelőzésre használható vakcinákat, de segíthetnek gyógyszerek fejleszteni a visszatérésük esetére.