Mit tanulhat Joe Biden, az USA megválasztott elnöke Franklin D Roosevelttől, aki 1932-es megválasztása után hasonló dzsungelharcra kényszerült elődjével, Herbert Hooverrel szemben, mint Biden a választási győzelmét megkérőjelező Donald Trumppal szemben? - teszi fel a kérdést Barry Eichengreen, az Universit of California közgazdász professzora a Guadrianban megjelent cikkében.

Trump szerint utóda foglya a Demokrata Párt szocialista szárnyának, ezért olyan intézkedéseket tervez, amelyek romba döntik az Egyesült Államokat. Ebből következően a józan amerikaiak nem választhatták meg, csak csalással jöhettek ki azok az elektori számok, amelyek szerint megnyerte az elnökválasztást. Nincs más lehetőség, mint perek szőnyegbombázásával bebizonyítani, hogy a demokraták ellopták a választási győzelmet az elnöktől.

QP | Quality Placement

A 'Nincs új a nap alatt" mondást támasztja alá, hogy Herbert Hoover, akinek 1932-ben járt le elnöki mandátuma, ugyanezt gondolta utódáról, Franklin D Rooseveltről, aki legyőzte az elnökválasztáson. A választási kampányban azzal vádolta ellenfelét, hogy az állami piacszabályozás bevezetésének tervével valójában szocialista reformokat akar rákényszeríteni Amerikára, amivel az ország rövid úton olyanná válik, mint a Szovjetunió. Miközben Trump Biden mentális fittségét kérdőjelezi meg, Hoover Roosevelt fizikai felkészültségét vitatta részleges bénasága miatt.

Gigantikus válság

Hasonló a két helyzetben, hogy akkor is, és most is egy nagy válság kellős közepén vergődött az Egyesült Államok. Akkor a világgazdasági válság egymás követő hullámai öntötték el Amerikát. A hatalomátadás időszakában bankpánik söpört végig az országon, ami arra kényszerítette a kormányzókat, hogy egymás után zárják be államaik bankrendszerét. Hoover visszautasította, hogy bankszünetet rendeljen el, így mire Roosevelt 1933 márciusában átvette a hatalmat az ország bankrendszere és a gazdasága egyszerűen leállt. Trump várhatóan a koronavírus-válság megfékezésére érdekében nem fog semmi többet tenni, mint eddig.

Hoover tisztában volt azzal, mekkora bajban van az ország, de ideológiai alapon, teljes és őszinte meggyőződéssel ellenezte, hogy a kormány beavatkozzon a gazdaság életébe. Trump azon az alapon zárkózik el a pandémiával szembeni keményebb fellépéstől, hogy az több kárt okoz a gazdaságnak, mint amennyi hasznot hoz, emellett meg van győződve arról, hogy a járvány ahogy jött, úgy el is múlik majd.

Éles vita

Hoover elvárta Roosevelttől, hogy tartsa meg azokat az embereket a gazdaság és a diplomácia vezető posztjain, akiket ő nevezett ki. A megválasztott elnöke ezt persze visszautasította, mert tudta, hogy új emberek nélkül nem tudná végrehajtani programját. Trump ennél valamivel jobban bebiztosította politikája folytatását, az igazságszolgáltatásban elhelyezett emberei jó eséllyel meg fogják kérdőjelezni utóda minden kormányhatározatának és elnöki utasításának jogszerűségét.

Eközben az ország veszedelmes időket élt át a tiltakozások szempontjából is. Erőszakos összecsapások voltak például 1932 közepén a több támogatásért tüntető első világháborús veteránok és a washingtoni rendőrség között. Ez nem kis szerepet játszott Hoover vereségében, ahogy Trumpéban is szerepe lehetett az Amerikai utcáin idén nyáron kirobban faji tüntetések és zavargások.

Úrrá lenni a félelmen

A kilencven évvel ezelőtt megválasztott elnök és elődje közt kirobbant, négy hónapon át tartó állóháború odavezetett, hogy 17 nappal beiktatása előtt merényletet kíséreltek meg Roosevelt ellen. Ebből az a tanulság, hogy a 2020-ban megválasztott elnök és alelnöke jól teszi, ha megerősíti védelmét.

Emellett a Guardian cikkírója szerint Bidennek Roosevelthez hasonlóan a végtelenségig kell ismételni üzenetét a társadalom egységéről és arról, hogy reményt kínál a változásra az embereknek. Az amerikaiaknak akkor az évek óta tomboló válságból fakadó rettegésüket kellett legyőzniük, most pedig a két táborra szakadt társadalomban az egymással szemben kialakult félelmükön kellene úrra lenniük.