Az utolsó időszak, amikor az Egyesült Államok költségvetési hiánya több mint egy éven át két számjegyű volt, a második világháború idejére esett. Joe Biden, az USA jelenlegi elnöke kisbaba volt, ám az gazdaságösztönzés, amit ciklusának első 100 napja alatt kezdeményezett csupán nagyságánál fogva az akkori időket idézi – véli Edward Luce, a Financial Times (FT) Egyesült Államokkal foglalkozó szakírója. Az elnök költségvetési expanziója sokszorosa egyik elődje Lyndon Johnson „nagy társadalom” programjának, aminek bevezetését a magas infláció korszaka követett az USA-ban.

Senki sem tudja most megmondani, hogy Biden összesen ötezer milliárd dolláros költekezése elszabadítja-e az inflációt. Lawrence Summers, az USA korábbi pénzügyminisztere harmincszázalékos esélyt ad ennek, mint ahogy annak is, hogy a gazdaság továbbra is a pénzromlás nélküli gazdasági növekedés pályáján marad. Az amerikai kötvények piacán az elmúlt hetekben meglátszott, hogy a befektetők tartanak az inflációtól, de sem ez nem mutatja, és a szakértők sem jósolják, hogy az áremelkedések olyan újabb korszaka következik, amilyen az 1960-as évek végétől indult.

QP | Quality Placement

Hogy Biden kockázatot vállalt a költségvetési hiányt magasan tartó költekezéssel az nem kétséges, ám az igazi kérdés az, milyen hatása lesz a két nagy gazdaságösztönző csomag szerkezetének – véli az FT publicistája. Az első „csapás” az 1,9 ezer milliárd dollár értékű pénzeső, amely márciusban ment át a Kongresszuson. Ez olyan keresletet pumpált az amerikai gazdaságba, amelynek nem volt szüksége az aggregált kereslet növelésére. A csomag a tavalyi háromezer-milliárdos pakkot fejeli meg.

Viszonylag kicsi

Ezzel összevetve a 2,3 ezer milliárdos infrastruktúra-fejlesztési csomag kicsinek látszik, elsősorban azért, mert nyolc éven át elhúzódva fogják elkölteni, ha átmegy a Kongresszuson, azaz évente kevesebb mint 300 milliárdos terhet jelent, és a kiadást vállalati nyereségadó emeléséből származó bevételnöveléssel kompenzálnák. Emellett a befektetési költekezés kevésbé inflációnövelő, mint az első csomag helikopterpénze, amely az emberek zsebébe csúsztat pénzt, mivel – legalábbis elvileg – segíti a vállalatokat, amelyek javíthatják tevékenységük hatékonyságát.

Biden úgy gondolhatta, hogy az első csomagnak a lehető legnagyobbnak kell lennie, mert elnöksége elején van esélye elfogadtatni a törvényhozással. Ez igaznak bizonyulhat, mivel egyelőre nem látjuk a második végső sorsát. Lehet, hogy az elnöknek bele kell mennie a lefaragásába, mert a finanszírozására tervezett adóemelést gyakorlatilag nem tudja elfogadtatni. Például a demokrata vezetésű államokban, így New York államban adókedvezmények formájában visszaadhatják a szövetségi költségvetésbe befizetett többletet a vállalatoknak.

A republikánus ellenzék az adóemelést figyelmen kívül hagyva is ellenezheti a tervet. A csomag része például 80 milliárd pluszforrás az Amtraknak, azaz a vasutaknak, amit a republikánusok szocialista közlekedési formának gúnyolnak. Ez az összeg egyébként harmadával nagyobb az Egyesült Királyság éves védelmi büdzséjénél.

A nagy kockázat

A csomag ezzel együtt választ adhat az utak, hidak és a lakhatás több évtizedes alulfinanszírozottságára. Még fontosabb az 1-2 ezer milliárdos „gondoskodó gazdaság” program, amit várakozások szerint az elnök hamarosan elő fog terjeszteni. Ez az oktatás és képzés, illetve a családtámogatás javítását célozza meg. Az FT cikkírója szerint a nagy kockázat abban van, hogy Biden rosszul ítéli meg azt, amit pestiesen az idők szavának mondhatnánk.

Igaz, hogy a pandémia szerepet játszott abban, hogy a tavalyi elnökválasztáson le tudta győzni Donald Trumpot, ám kérdés, hogy igazuk van-e azoknak a szakértőknek, akik úgy gondolják, hogy a járvánnyal elérkezett az ideje a neoliberális – az állami kiadásokat, a költségvetési hiányt és az államadósságot féken tartó – gazdaságpolitika leáldozásának.

Ha Biden túllő a célon, és a Fed a megugró infláció miatt kénytelen kamatot emelni, amivel lefékezné a gazdaságot, ha az óriási költekezés értelmetlen beruházásokhoz vezet, akkor a demokrata elnök republikánus kihívója páholyból ülve nézheti végig a regnáló elnök vergődését és bukását a következő elnökválasztáson – véli az FT publicistája. Biden óriási hazárdjátékba kezdett, és a számítása bejöhet. Ezzel együtt egy hazárdjátékról van szó.