Az Európai Parlament június 16-án megválaszthatja az Európai Bizottság új elnökének Ursula von der Leyen német hadügyminisztert. Vagy mégsem. A brüsszeli folyosókon az a szóbeszéd járja, hogy a szavazáson megszerezheti az abszolút többséget, ha be tudja gyűjteni a szélsőjobboldal szavazatait. Ha így lesz, nehéz lesz kideríteni, ki mire szavazott, mivel a voksolás titkos. Egy nappal a döntés előtt úgy tűnik, bármi megtörténhet - írja Wolfgang Münchau, a Financial Times (FT) EU-val foglalkozó publicistája.

Saját pártcsaládja, a jobbközép Európai Néppárt (EPP) azt állítja, teljes mellszélességgel támogatja von der Leyent. Hivatalosan az Emmanuel Macron francia államfő pártjával megerősödött liberálisok, azaz Újítsuk meg Európát (Renew Europe) pártcsalád is mellette áll, ám ez a támogatás egy héttel a szavazás előtt megingott. A Szocialisták és Demokraták megosztottak: a német szociáldemokraták (SPD) egyértelműen elutasítják, másoknak nincs vele bajuk. A zöldek és a radikális baloldal nem támogatja.

QP | Quality Placement

Miért bizonytalan?

Látszólag semmi oka annak, hogy a mérsékelt pártok egy része elutasítja von der Leyen megválasztását, mivel - hasonlóan a többi uniós posztra jelölt politikushoz - egyértelműen támogatja az európai integráció megerősítését. Két oka van annak, hogy bizonytalan a sorsa - véli az FT publicistája. Az egyik, hogy az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács, amely jelöli a posztra, nem konzultált az Európai Parlamenttel a jelöléséről. A másik, hogy úgy tűnik, nem sokat tud az európai ügyekről és nem vázolt fel világos terveket a képviselőknek.

Az SPD a legellenségesebb vele szemben, mivel von der Leyen asszony igazi felső középosztálybeli polgár, nemzetközi műveltséggel és nyilvánvaló akcentus nélkül. Ez az FT cikkírója szerint azt jeleni az SPD nézőpontjából, hogy egy másik bolygóról jött. A jelölt parlamenti meghallgatásai idején egy pamfletet köröztettek róla az európai parlamenti képviselők között, amelynek az volt a címe: "Miért nem megfelelő, ide nem illő jelölt Ursula von der Leyen".

Mi szól mellette?

A megengedőbb szemléletű megfigyelők felhívják a figyelmet arra, hogy a hadügyminiszter asszonynak tíz napja volt arra, hogy képbe kerüljön a bonyolult EU-s ügyekkel kapcsolatban. Megérdemli, hogy több időt kapjon, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a védelmi terület, amivel eddig foglalkozott, nem tartozik az unió hard core kérdései közé.

Korábbi teljesítménye vegyes. Élharcosa volt annak a harcnak, amelynek célja a női kvóták bevezetése, azaz a nők szerepvállalásának kiterjesztése a politikában, de soha nem épített emellett támogatói bázist a pártjában. Védelmi miniszterként az a legnagyobb hibája, hogy belement a költségcsökkentésekbe. Ennek eredményeként a Bundeswehr Európa egyik leginkább alulfinanszírozott hadseregévé vált.

Miért ne?

Az FT publicistája szerint a mérsékelt pártoknak kétszer is meg kellene gondolniuk, hogy szavazataikkal besegítsék-e az Európai Bizottság elnöki székébe Ursula von der Leyent. Papíron a Néppártnak, a szocialistáknak és a centristáknak 444 szavazatuk van összesen, ami 70 fős többséget biztosít, ám az európai politikában nem lehet egyszerűen összeadni a mandátumaik számát. Számos rebellis lehet a pártjaik és képviselőik között, így sanszos, hogy von der Leyen csak rajtuk kívülről érkező voksokkal mehet át az európai parlamenti szavazáson.

A neve mellett megjelenő X-ekből sokat húzhatnak be magyar, lengyel és olasz nacionalisták, akik csak azért támogatják, mert országuk miniszterelnöke is ezt teszi. A radikális jobboldalnak az az érdeke, hogy az Európai Bizottságnak gyenge elnöke legyen. Milyen lendülettel indíthat a bizottság túlzottdeficit-eljárást az olasz, illetve jogállamiság megsértése miatt eljárást a lengyel és a magyar kormány ellen, ha elnökének a többségéhez szüksége van európai parlamenti képviselőik szavazatára?

Veszélyes játék

Az FT publicistája szerint az európai jobbközép veszélyes játékot játszik von der Leyen támogatásával, ha tudja, hogy a szélsőjobbra is szükség van a támogatásához. A történet vége az lehet, hogy június 16-án meglesz a szükséges támogatás az elnökké választásához, ám ezt követően, a jövőben már nem lesz meg a többség ahhoz, hogy érvényesítse a bizottság politikáját.

Nem szabad alábecsülni a radikális jobboldalt. Az első tervük, hogy olyan sok képviselőt küldenek az Európai Parlamentbe a májusi európai parlamenti választásokon, hogy blokkolni tudják az EU döntéshozatalát, nem jött be. Van azonban egy B terv is a fiókban, amely arról szól, hogy kihasználva a centrumban lévő politikai erők megosztottságát alkalmi szövetségeket kötve érvényesítik az akaratukat. Az FT cikkírója úgy látja, hogy ez a módszer eddig jobban működött.

Szerinte a mérsékelt pártoknak nem szabadna belesétálniuk ebbe a csapdába. Inkább vállalniuk kellene a zűrzavart, amit azzal okozhatnak, hogy nem szavazzák meg von der Leyent. Az EU-ban ez normális: nehezen születnek a döntések, ami mindig okoz némi felfordulást, majd a politikusok újra nekilátnak megoldani a feladatukat. Az Európai Tanács is találna más jelöltet. Ez a káosz elfogadható árnak látszik azért, hogy elkerüljék a von der Leyen megválasztása nyomán esetleg öt éven át tartó döntésképtelenséget.