A megújuló energiaforrásokból termelt energia 18,3 terawattórával (TWh) járult hozzá a baden-wüttenbergi bruttó villamosenergia-termeléshez, amely így, a 44 TWh összmennyiség 41,1 százalékát érte el 2020-ban - jelent meg a tartomány energetikai minisztériuma által frissen kiadott jelentésben.

Mindössze 11 oldalas, de bővelkedik pontos adatokban és táblázatokban az a jelentés, amely egyik summázata az, hogy Baden-Württembergben a fosszilis energiatermelés 2020-ra elveszítette a jelentőségét. A legnagyobb mértékben a bruttó villamosenergia-termelés növekedett, ahol a 2019-ben mért 31,1 százalékról 41,1 százaléka ugrott a zöldek részaránya, elsősorban - továbbra is - a napelemes bővülésnek köszönhetően. Erről a PV Magazine írta meg korábban, hogy miközben Németországban összesen 4,9 GW új fotovolatikus termelőkapacitást állítottak üzembe (és ezzel egy év alatt 25 százalékos növekedést produkáltak), Baden-Württemberg egymaga több mint 600 MW új zöldkapacitást épített a rendszerébe, amivel meghaladta a 35 százalékos éves növekedést is.

QP | Quality Placement

Ebben az összevetésben a tartomány sorozatban negyedszer produkált átlagon felüli, jelentős növekedést, amiben viszont része lehet annak is, hogy a több mint 11 millió lakosú, Stuttgart központú Baden-Württembergnek zöld konzervatív miniszterelnöke van: Winfried Kretschmann 2011 óta irányítja a német GDP 15 százalékát megtermelő tartományt.

Baden-Württembergben a napelemes rendszerek 2020-ban összesen 6355 GWh villamos energiát termeltek, ami a teljes “torta” 14,3 százalékos szeletét jelentette. A vízenergia több mint 4200 GWh teljesítménye 9,4 százalékot ért, a szélenergia majdnem 3000 GWh-ája pedig 6,8 százalékos “tortaszeletet” ért.  A növekedésre szökség is volt, mert philippsburgi atomerőmű második blokkjának végleges leállításával újabb 1400 MW termelőkapacitás pótálásáról kell a tartománynak gondoskodnia.

Az eredetileg 2026 és 2032-ig működtetni tervezett nukleáris reaktorpár bontása 2020-ban kezdődött el, és a tervek szerint legalább 10 évig eltart majd. Jelképes, egyben szimbolikus, ahogy az erőmű két hűtőtornyát 2020. május 14-én kora reggel felrobbantották:

Noha az Energiacentral meglehetősen szkeptikus számításokat közreadva búcsúztatta a philippsburgi reaktorokat (például a széntüzelésű erőforrások fokozott használatát és a lokális légszennyezés 12 százalékos növekedését jövendölte), egyelőre ennek nincs nyoma az adatokban. A német szövetségi hivatal tavaly ősszel publikált adatai szerint a széntüzelésű áramtermelő szektor Németországban 37,8 százalékos mínuszt "produkált", és ha ez az érték részben a pandémiának is köszönhető, ha az egész tavalyi évre vetítve nem is ennyire látványos, a légszennyezettség drámai változására a tartományban semmiféle jel nem utal. Baden-Württemberg az atom- és a a szélenergiatermelés visszaeséséből azt tapasztalta, hogy megugrott a villamosenergia-import aránya -  nem is kevéssel (14,9 TWh-ról 24,7 TWh-ra). Az importáram esetében azonban azt nem lehet megállapítani, hogy milyen abban a megújuló és fosszilis tüzelőanyagok forrásaránya - közölte a minisztérium.

A fűtési szektorban a megújulók részaránya a teljes energiafogyasztásban 21,6 TWh-ra nőtt, ami 0,3 százalékos emelkedéssel így 15,7 százalékig jutott; ennél jobb eredményt ért el az üzemanyag szektor, ahol a megújulók részaránya 4,7 százalékról 6,3 százalékra nőtt a végső energiafogyasztás azáltal, hogy összesen 5,3 TWh zöldenergia állt rendelkezésre. A minisztérium a 2020-as éves mérlegben visszaesést csupán a biomassza-termelésben mutatott ki, a napenergiával termelt energia mellett a geotermikus, illetve a hőszivattyús rendszerek részaránya viszont - ha kis mértékben is, de - emelkedni tudott.

A teljes energetikai képet tekintve az energiafogyasztásban a zöld térnyerés nem nagy, de a 2019-ben mért 14,8 százalékos arányról 16 százalékra nőtt. Lassan halad, de halad - értékelte az adatokat Franz Untersteller, a tartomány energiaügyi minisztere, aki az elkövetkezőkben dinamikusabb fejlődést vízonált minden szektorban. Ehhez meg is van a felhatalmazásuk, mivel az állami energia és vízügyi szövetség (Bundesverband der Energie- und Wasserwirtschaft, BDEW) megbízásából készített közvéleménykutatás szerint három németből ketten túl lassúnak tartja a megújuló energiás bővítéseket Németországban. (A megkérdezettek nyolc százaléka találja túl gyorsnak a bővülést, 20 százalék szerint pedig a jelenlegi tempó éppen megfelelő.) 
Az éghajlati célok és a növekvő villamosenergia-igényt is figyelembe véve azonban a BDEW is arra jutott, hogy a megújuló energiás bővítéseket fel kell pörgetni és meg kell növelni, mert a jelenleg érvényes, hivatalos, 2030-ra kijelölt szél- és a napenergiás kapacitások bővítési sebessége nem elegendő.