Németországban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében a home office használata a világjárvány után heti átlagosan 1,4 napra csökkent. A szomszédos Franciaországban 1,3, az Egyesült Államokban 1,6, Japánban pedig 1,1 nap a heti otthoni munkavégzés.

A leghosszabb, heti két teljes nap az Egyesült Királyságban és Ausztráliában, a harmadik helyen Hollandia áll 1,8 napos heti átlaggal, a negyedik, ötödik és hatodik helyen pedig Törökország, Brazília és Magyarország osztozik heti 1,7 napos átlaggal.

A legkevésbé Dél-Koreában vált bevett gyakorlattá az otthoni munkavégzés, ahol heti mindössze 0,5 napos átlag alakult ki.

A koronavírus mindent megváltoztatott

A koronavírus-járvány tartósan megváltoztatta a munkakörülményeket. Soha semmilyen esemény nem fordította még fel ilyen rövid idő alatt ilyen átfogóan a munka világát - állapította meg Mathias Dolls, a tanulmány egyik szerzője.

Az otthoni munkavégzéssel szembeni hagyományos bizalmatlanság a jelek szerint csökkent: a megkérdezett munkavállalók több mint fele azt állítja, hogy a home office-ban produktívabb, mint amire számított. Minél pozitívabban értékelték a munkavállalók saját otthoni teljesítményüket a korábbi feltételezéseikhez képest, annál több otthoni irodai napot ajánlottak fel nekik a munkáltatók. Ez az összefüggés mind a 27 vizsgált országban kimutatható volt.

Ugyanígy jellemzően ki lehetett mutatni azt is, hogy minél szigorúbb volt a járvány idején a zárlat, annál több otthoni irodai napot ajánlottak fel a munkáltatók a zárlat feloldását követően is.

A dolgozók már nem akarnak lemondani róla

Az ifo felmérése szerint a munkavállalók most már nem is akarnak lemondani az otthoni munkavégzésről: 26 százalékuk keresne új állást, ha a munkáltatójuk csak személyes jelenlétet megkövetelő munkát kínálna számukra.

Az adatgyűjtés 2021 július-augusztusban, valamint 2022 január-februárban zajlott.

Az Egyesült Államokban más kutatók által végzett tanulmányok szerint pedig a jelenleg otthon dolgozók több mint 40 százaléka keresne új állást, ha a munkáltatója megkövetelné a teljes munkaidős irodai jelenlétet.

A magyaroknak is bejött bejött a home office

A fizetésnek lehet ugyan szerepe a toborzásban, de a munkaerő hosszú távú megtartásához ez önmagában biztosan kevés. A munkavállalók számára elvárás lett a home office, aki ezt nem biztosítja, jelentős versenyhátrányba kerül - állapította meg nemrégiben meg Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelési szakértő, a HR-Evolution Kft. ügyvezetője. Azok a cégek is egyre nagyobb gondban vannak, akik inkább szavakban veszik komolyan az employer branding programjaikat, és a gyakorlatban kevésbé.

A rugalmasság egyre jellemzőbb elvárás a munkavállalók részéről. A koronavírus-helyzet miatt sokaknak kellett a gyermekeik felügyeletét és a munkát egyszerre megoldani, vagy éppen ápolni, segíteni megbetegedett hozzátartozókat. Amikor a munkaadó partner az ilyen helyzetek kezelésében, az sokkal fontosabb lehet a lojalitás emelésében, mint a fizetés mértéke.

Egyre többen távolról akarnak dolgozni

A KPMG egy korábbi, globális kutatása szerint a cégek csaknem 90 százaléka mérlegeli a távmunka bevezetését. A válaszadók negyede jelezte, hogy a távmunka bevezetésének fő oka a dolgozók kérése volt. További 18 százalék vélte úgy, hogy a távmunka nélkülözhetetlen a munkaerőpiacon, 12 százalék szerint pedig segít a munkaerőhiány kezelésében. 

A távmunka leggyakoribb formája az otthonról történő munkavégzés. Ezt a vállalatok legtöbbször hibrid formában, részbeni irodai jelenlét mellett valósítják meg, és a megkérdezettek 42 százaléka mérlegeli, vagy már bevezette.

A rövid távú, határon túlról végezhető távmunka jellemzően 20-60 napig tart, és gyakran lehetőség a munkavállalók számára, hogy egy nyaralóhelyről, családlátogatáskor, esetleg hozzátartozójuk gondozása alatt dolgozzanak. Erre a felmérésben résztvevő cégek 22 százalékánál van, vagy várhatóan lesz lehetőség.