41 millió eurót kapott Szerbia az EU-tól

Az Európai Unió úgynevezett előcsatlakozási támogatási eszközeinek (IPA) újabb, valamivel több mint 41 millió eurós részletét kapja meg Szerbia, miután Jadranka Joksimovic európai integrációért felelős szerb miniszter és Sem Fabrizi, az Európai Unió belgrádi küldöttségének a vezetője aláírta az erről szóló megállapodást hétfőn Belgrádban.
Szabó Zsuzsanna, 2018. július 2. hétfő, 17:36
Fotó: Shutterstock

Az összeg még a 2017-es évre vonatkozik, amikor is összesen 138 millió eurót kapott Szerbia az előcsatlakozási alapból. Az Európai Bizottság korábban bejelentette, a felhasználható támogatási eszközök összegét a jövőben tovább növelik. A most jóváhagyott összeg egy részét, 26 millió eurót várhatóan az igazságügy reformjára fordít majd Belgrád - írja az MTI.

A megállapodás aláírásán jelen volt Johannes Hahn uniós bővítési biztos, aki egynapos látogatásra érkezett Szerbiába, és tárgyalt az európai integrációs miniszterrel, valamint Ana Brnabic miniszterelnökkel és Aleksandar Vucic államfővel.

Johannes Hahn a tárgyalások után tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: az uniós csatlakozási tárgyalások célja a szerb állampolgárok jobb életfeltételeinek megteremtése, illetve a jobb gazdasági kilátások lehetővé tétele.

Szerbia és Brüsszel között 2014-ben megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, azóta azonban a 35 tárgyalási fejezet közül csupán 14-et nyitottak meg, és kettőt zártak le ideiglenesen. Belgrád azt szeretné, ha az integrációs folyamat felgyorsulna, és ha nem csak egy-két fejezet nyílhatna meg félévente, hanem egyszerre akár öt-hat is. Brüsszel viszont az elvárt reformok mihamarabbi megvalósítását várja, és voltaképpen ettől teszi függővé a fejezetnyitások ütemét. Az Európai Bizottság februárban 2025-ös csatlakozási dátumot jelzett előre Szerbia számára.

Aleksandar Vucic a hétfői közös sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy a bővítési biztossal a Szerbia és Koszovó közötti viszonyról is tárgyalt. Belgrád és Pristina számára is fontos a kapcsolat rendezése, ugyanis ettől is függ az európai integráció folytatása. Vucic szerint a megoldás nem a szerb féltől függ, sokkal inkább Pristina hozzáállásán múlik. Mint mondta, nem mindenki szeretne kompromisszumos megoldást.

Ezzel összefüggésben Johannes Hahn rámutatott, hogy a koszovói kérdés rendezése fontos, de nem ez az egyetlen feladat, amelyet Szerbiának meg kell oldania. Számos más ügy megoldása is ugyanolyan lényeges pontja az európai integráció folyamatának, mint a Pristinával fenntartott kapcsolat rendezése.

Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.

Képünk forrása: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK