A levegőt vizsgálták kutatók - meghökkentő dolgot találtak

Megdöbbentő eredményre jutott egy skóciai és francia kutatás: az óceánokat szennyező műanyagok apró darabkáit a szél a partokra fújja, ahol a levegőben is megtalálták ezeket.
Csernátony Csaba, 2020. május 25. hétfő, 07:08
Fotó: MTI/EPA

Több százezer tonna mikroműanyagot fújhat a partra évente a tengeri szél egy új kutatás szerint. A glasgow-i University of Strathclyde és a francia Observatoire Midi-Pyrénées (CNRS-University of Toulouse) arra hívja fel a figyelmet, hogy bár egyre többet foglalkoznak világszerte az óceánok műanyagszennyezésével, eddig azt feltételezték, hogy az oda került műanyag ott is marad.  Azonban a kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy a tengeri permet "felkaphatja" a mikroplasztikot, ami így bekerül a légkörbe, majd visszaér a szárazföldre.

A tengeri permetet Franciaország délnyugati partjainál, az Atlanti-óceánnál vizsgálták, ahol egy "felhőfogó" berendezéssel gyűjtötték be a vízcseppeket, amelyekben ezek után műanyagot kerestek. Sajnos sikerrel jártak: a levegőben ugyanis 5 mikrométer nagyságú műanyag töredékeket és 140 mikrométer hosszú rostokat is találtak a levegőben, ami arra utal, hogy ezek a tengerből jönnek, buborékokban. A különböző szélirányok és például a köd esetében különböző köbméternyi műanyagrészecskét tartalmazott a levegő. Így tehát az óceánokban található mikroműanyag a tanulmány szerint buborékok kipukkadásával és hullámokkal, például viharban kerülhet a levegőbe.

Több száz millió tonna

Korábbi kutatások azt is megállapították, hogy a mikroműanyagot nagy távolságokra tudja szállítani a szél a légkörben, így találtak például a Pireneusok távoli részein is szennyeződést.

A műanyagszennyezés óriási problémát jelent világszerte: a tanulmány által idézett adat szerint 2018-ban világszerte körülbelül 359 millió tonna műanyagot gyártottak, becslések szerint ennek körülbelül a 10 százaléka köt ki évente a tengerekben, óceánokban.

Mi a helyzet itthon?

A műanyagszennyezés a folyókat is érinti. A Greenpeace Magyarország megrendelésére a független laboratóriumot működtető Wessling Hungary méréséből kiderült, hogy Dunában a korábbi vizsgálatokhoz képest mintegy háromszor több, köbméterenként 147 mikroműanyag-részecskét mutattak ki. Ezért pedig az olyan műanyagok - a polietilén és a polipropilén - felelősek, amelyek jellemzően az egyszer használatos csomagolóanyagok alkotóelemei is.

A Wessling Hungary korábban több már magyarországi folyóban végzett mikroműanyag-vizsgálatot, amelyek szerint például az Ipolyban vett 1,7 részecskét mértek egy köbméter vízben, a viszonylag alacsony mikroműanyag-szint vélhetően annak köszönhető, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog. A Rábában már jóval több, köbméterenként 12,1 mikroműanyag-részecskét mutattak ki, a Tiszán Dombrádnál 4,9 darab volt egy köbméter vízben, a Tisza-tóból származó mintában pedig 23,1 részecskét találtak.

Az eddigi vizsgálatok szerint a Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot, az egyik mérés során pedig az is kiderült, hogy a budapesti csapvízben - egy észak-budai és egy csepeli iskolában vett minta alapján - 1500 liternyi ivóvízmintából előbbi esetében 7, míg az utóbbi esetben 10 részecske volt kimutatható. A kapott eredmények hasonlóak vagy alacsonyabbak annál, amit más országok csapvízminőségi vizsgálatainál mértek, de egységes módszertan híján nehéz az összehasonlítás - tették hozzá akkor a kutatók. A Greenpeace a vizsgálatok után azt is közölte, hogy a budapesti csapvíz mikroműanyag-szennyezettsége így is elmarad a palackos ásványvizekétől. A környezetvédelmi szervezet szerint a mikroműanyag-szennyezés miatt ki kell vezetni az egyszer használatos műanyagokat és helyettük a sokszor használatos termékeket és a betétdíjas rendszereket kell visszahozni.

Halasztás a tiltásra

A magyar kormány lépett, majd visszalépett. Május közepén még az volt a terv, hogy egy egy uniós kötelezettségnek eleget téve, de az abban megszabott határidőnél hamarabb Magyarország már 2021. január 1-től betiltotta volna Magyarországon az egyszer használatos műanyagokat, és a biológiailag lebomló műanyagból készült zacskók forgalomba hozatalát is.

Pár nappal később azonban fordult a kocka, a törvényjavaslatot visszavonták. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormány szándéka nem változott. A járványhelyzet miatt azonban most a munkahelyek megőrzésére kell koncentrálniuk. Mivel ez EU-s kötelezettség, a jövőben teljesíteni fogják.

Több cég már lépett

A cégek közül már sokan léptek: az Auchan Magyarország azokat a műanyagtermékeket vonja ki a kínálatából, amelyek egyszer használatosak és nem játszanak szerepet a járvány elleni védekezésben. A magyar Aldi tavaly ősszel közölte, hogy a boltokból eltünteni a műanyagból készült szatyrokat. A Spar ugyancsak 2019 őszént jelentette be, hogy a sikeres tesztelés után a teljes országos hálózatában elérhetővé teszi a többször használatos zöldség-gyümölcs tároló tasakokat.

Az Ikea januártól vette le a palettáról az egyszer használatos műanyag termékeket, köztük a műanyag szívószálakat, tányérokat, poharakat, evőeszközöket, italkeverőket, fagyasztótasakokat, szemeteszsákokat, valamint a műanyaggal bevont papírtányérokat és poharakat.

Vannak ötletek

A műanyagok problémájára számos kreatív megoldás érkezik: ahogy a Buksza (a Napi.hu szerkesztőségi blogja) már korábban megírta, tudósok például olyan baktériumtörzset fedeztek fel, amelyek megeszik a műanyag egy nehezen újrahasznosítható változatát. Felfedezték azt is, hogy a viaszmoly-férgek át tudják rágni magukat a műanyagon, egy brit dizájner pedig halhulladékból készült anyaggal váltaná ki az egyszer használatos műanyagot.

Bár ezek a világméretű problémát még nem oldják meg, a tudósok abban bíznak, hogy hamarosan be lehet vetni ezeket nagyobb mértékben is.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

europeer, 2020.05.25 09:39

A komcsi korszakban ez nem volt!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html