A halálugrást választották a görögök - berogyott az euró (frissített)

A szavazatok többségének összesítése után fölényesen vezet a "nem" a görögországi referendumon, azaz a szavazók nem fogadták el a hitelezők intézkedéscsomagját. Egyes szakértők 75 százalékra adják a Grexit esélyét, miután az eurótagállamok is bekeményítenek. A piacok nem számítottak ilyen nagy különbségre - az ázsiai kereskedés kezdetén határozottan gyengült az euró.
Napi.hu, 2015. július 5. vasárnap, 18:12
Fotó: MTI/EPA

A szavaztok többségének összesítése alapján a görög választók elutasították a hitelezők tíz nappal ezelőtti ajánlatát az ország finanszírozásának folytatására. A "nemre" a szavazók több mint 61 százaléka adta a voksát, az "igenre" kevesebb mint 39 százalékuk. Az arányokat részben a görög szigetek húzzák el az elutasítás irányába - nem csoda, hiszen a hitelezők meg akarják szüntetni a szigetek 30 százalékos áfakedvezményét.

A közös európai valuta egyszázalékos hanyatlás nyomán az 1,1 dollár/eurós szint alá került az ébredező ázsiai kereskedésben. A Guardiannak nyilatkozó szakértők kétszázalékos mínuszt jósolnak a hét első napjának végére.

A szavazást megelőzően készült forgatókönyvek szerint a "nem" sem jelenti automatikusan Görögország kilépését az eurózónából és az "igen" sem garantálja bennmaradásukat. Minden azon múlik, hogy a hitelezők mit szólnak a görög politikai elit következő lépéseihez - derül ki a Reuters prognózisából. Az országnak júliusban már nem csupán az IMF-nek kellene újabb hiteleket törlesztenie, hanem az Európai Központi Banknak (ECB), azaz közvetve a többi eurótagállamnak is.


MTI/AP

Ott folytatják, ahol abbahagyták

Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter sajtókonferenciáján nekiesett a hitelezőknek, akikkel hétfőn kormánya delegációja újra akarja kezdeni az egyeztetést Görögország jövőjéről. Kijelentette, hogy az elmúlt öt hónapban (az új kormány felállása óta) visszautasították a valódi tárgyalásokat, kikényszerítették a bankok bezárását, megtervezték a kormány és a társadalom megszégyenítését.

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök csatlakozott beosztottjához a görögök dicséretében. A szavazók bebizonyították, hogy nem lehet őket zsarolni - szögezte le. Elismételte, hogy a végeredmény nem jelenti a görög euró végét is egyben. Erre némileg rácáfolhat az Európai Központi Bank, amely a BBC értesülése szerint nem szándékozik emelni a görög bankok euróellátását biztosító ELA hitelkeretet, ami viszont azt jelenti, hogy - szemben a kormány ígéretével, amit a nemmel szavazóknak tett - nem fognak kinyitni a bankok kedden. Egy görög kormánytag viszont cáfolta, hogy új valuta bevezetésére készülnének - jelentette a Reuters.

Az AFP értesülése szerint a német kormány úgy értelmezi a nagy "nemet", hogy az athéni kormány felégette az utolsó hidakat is Görögország és Európa között. Ezt a véleményt Sigmar Gabriel szociáldemokrata alkancellár fogalmazta meg, aki szerint a görög vezetők a reménytelenség felé fordították országuk hajóját. Az eurózóna szabályai szerint nehéz elképzelni, hogy a vasárnapi "nem" után miről tárgyalhatnának - tette hozzá.

Rémes ellentét: fiatalok az idősek ellen

A görög kormány erős mandátumot kapott a hitelezőkkel folytatott alkudozás folytatására, amit már hétfőn el akarnak kezdeni, ám kérdés, hogy meg tudja-e győzni az eurózóna vezetőit, hogy bent akarják tartani Görögországot a közös európai valutát használó országok közösségében - idézte a BBC az egyik helyi elemző véleményét. Alekszisz Ciprasz a hírek szerint beszélt több európai vezetővel, köztük Francois Hollande francia államfővel. Utóbbi Angela Merkel német kancellárral együtt eurózónás csúcsértekezlet összehívását kezdeményezte keddre.

A szakértő szerint az húzta el a "nem" irányába a szavazást, hogy a fiatalok nagy számban vettek részt rajta. Így vélhetően külön kihívást jelent a görög vezetésnek, hogy kibékítse őket az idősebbekkel, akik igennel voksoltak, mert nem akarták vállalni az elutasítás kockázatát, nyugdíjuk, megtakarításaik értékének elvesztését. A fiatalok úgy vélhetik, hogy még megélhetik a várható nehéz időket követő jobb időket. Egy becslés szerint a fiatalok körében 67 százalék, az idősebbekében 37 százalék volt a nemek aránya.


MTI/AP

Előrehozott választás?

Megszólaltak a pénzügyi elemzők is: Wolf Piccoli, a Teneo Intelligence szakértője 75 százalékra adja a görög kilépés esélyét. Emellett úgy véli, hogy az Európa Központi Bank nem fogja megemelni a görög pénzintézetek utolsó euróforrása, az ELA hitel keretösszegét, sőt, még szigoríthat is a kölcsön feltételin. Ez azt jelentené, hogy kedden fizetésképtelenné válnának a bankok.

Piccoli szerint Ciprasz a múlt héten megjelent IMF-tanulmányra fog hivatkozni az újrakezdődött tárgyalásokon, amely szerint el kell engedni a görög adósság jelentős részét és újabb 50 milliárd eurós hitelt kell adni az országnak. Erre azonban azt fogja válaszul kapni, hogy bár a vasárnapi "nem" kifejezi a görög társadalom demokratikus akaratát, ám a hitelező országok társadalmának is van hasonló akarata, ami viszont elutasítja a görögök további hitelezését. Ráadásul az elmúlt hónapban tovább romlott a görög gazdaság helyzete, ami még keményebb megszorításokért kiált.

A szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy a görög államfő lemond, amivel kikényszerítheti az előrehozott választásokat. Ezzel próbálhatná megelőzni, hogy Görögország kihulljon az eurózónából.


MTI/EPA

Mézet a madzagra!

Nagy lehet a kísértés a hitelezők számára, hogy megizzasszák a görögöket, hadd lássák a következő hetekben gazdaságuk leolvadását, ami elvezethet oda, ahova a referendum nem tudott: a hatalomváltáshoz - véli Larry Elliott, a Guardian szakújságírója. Ciprasz a nyomás alatt lemondhat, ami - akárcsak az államfő felállása - előrehozott választásokat eredményezne.

A végeredmény elvileg egy az európai donorok számára kezelhetőbb kormány hatalomra kerülése lehetne, ám ez igen kockázatos, hosszú játszma lenne. Görögország még Ciprasz távozása előtt kibukhat az eurózónából. Ezért Elliott szerint a hitelezőknek tiszteletben kellene tartaniuk a görög szavazók akaratát. Adniuk kellene valamit nekik, mielőtt a folyamatok kicsúsznak az ellenőrzés alól. Magyarán el kell engedniük az adósságok egy részét.

Kiürült ATM-ek

A vártnál nagyobb különbség váratlanul éri a befektetőket, ezért elemzők szerint hétfőn nagy mozgások várhatók az értékpapírpiacokon. Egyesek egyenesen pénzügyi földcsuszamlást jósolnak. Az elutasítás nagysága ugyanis növeli a kockázatát annak, hogy Görögország búcsút mond az eurónak.

Antonisz Szamarasz volt kormányfő, a legnagyobb ellenzéki politikai erő, a jobbközép Új Demokrácia vezetője lemondott. Helyi pletykák szerint a párt számos tagja szándékosan nemmel szavazott - az Új Demokrácia a hitelezők ajánlatának elfogadása mellett kampányolt -, hogy megbuktassa Szamaraszt, aki a januári választási vereségük után nem lépett hátra.

A Guardian athéni tudósítója arról számolt be, hogy egyre több bankjegykiadó automata (ATM) ürül ki, mert a pénzintézetek nem tudják utántölteni a belőlük felvett készpénzt. Délután sok helyen a 60 eurós korlát 50 eurósra csökkent, mert elfogytak a 20 eurós címletű bankjegyek.


Reuters

Igen a nemre vagy nem az igenre

Alekszisz Ciprasz (képünkön) ugyan azt ígérte, hogy ha a "nem" győz, azonnal újrakezdi a tárgyalásokat a donorokkal, ám ezek igen nehéznek ígérkeznek, miután az utóbbiak a "nemet" úgy értékelik, hogy a görög társadalom elutasította az eurót. Az "igen" nyomán az előzetes találgatások szerint vagy lemond a kormány, vagy nem. Az előbbi esetben a helyét egy többpárti szakértői kabinet veheti át, amely a szeptemberben megtartható előrehozott választásokig irányítaná az országot.

A nagy kérdés, amelyre a referendum kimenetelétől függetlenül nem tudni a választ, hogy mit szólnak a hitelezők az előbbi forgatókönyvek bármelyikéhez. Ha úgy ítélik meg, hogy van értelme tárgyalni, akkor a folyamat vége egy új hitelcsomag összeállítása lehet Görögországnak. Ha nem, akkor Ciprasz mindenképpen lemondásra kényszerülhet, az átmeneti kormánynak pedig úgynevezett fizetési ígérvényeket (IOU) kell kibocsátania az euró pótlására, ami gyakorlatilag egyet jelent Görögország kilépésével az eurózónából.

Újabb vészjelzés

Görögországnak nincs pénze: az Athéni Kereskedelmi Kamara becslése szerint a bankrendszerben csupán 500 millió euró maradt. (A bankszövetség elnöke korábban azt mondta, hogy a pénzintézeteknek egymilliárd euró forgóeszközük maradt). A hét végén egyébként folytatódott a sorban állás az ATM-ek előtt, miután az emberek próbálták felvenni a naponta rendelkezésükre álló maximum 60 eurót.

Az eurózóna közös bankfelügyeletei szervezete, az Európai Banking Authority (EBA) elnöke, Andra Enria cáfolta a Financial Times (FT) hét végi értesülését, miszerint a görög bankok a betétek megcsonkítására készülnének. Mint mondta semmilyen tervről nem tud, ami erről szólna. Egyetlen európai vagy nemzeti hatóság sem mehetne bele ebbe, mivel egy ilyen lépés peres eljárások cunamiját zúdítaná rájuk. Az FT az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozva arról cikkezet, hogy lefaragnák a 8000 euró felett megtakarítások 30 százalékát.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

tamas970, 2015.07.06 14:52

@nylonzsak: Igen, mindennek megvan a kockázata. Pl a 90es évek elején bombabefektetésnek minősülő ingatlanvétel egy évtizeddel később óriási bukta volt már. A termőföldet is sokminden fenyegeti, klíma, adók, vetést letaposó népvándorlás, stb. - Mindennek megvan a kockázata.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

nylonzsak, 2015.07.06 13:57

@tamas970: Köszi. Sokat hozzátettél a beszélgetéshez, de szerintem zizizának címezd: úgy tűnik végzett közgazdász.

" ... Ráadásul ahogy a kolléga fentebb írta: a papírt nem lehet megenni ..."

Ahogy az állami nyugdíjigérvényt, az értékpapírt, stb. Például a termőföldben sem bízhatsz mondjuk Magyarországon: klímaváltozás -> elsivatagosodás -> nyugdíj nulla.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tamas970, 2015.07.06 12:49

@nylonzsak: A papír/számlapénzt tervezetten értékelik le, két okból is:
1. A népesség nő, az erőforrások mennyisége fix
2. A felgyülemlő államadósságot kifizetés helyett inkább elinflálják.

Ami a pénzromlást valamennyire kompenzálja, az a kamat - de az a gond, hogy ez az értékmegőrzéshez kevés. Ráadásul ahogy a kolléga fentebb írta: a papírt nem lehet megenni, valós használati tárgyakra, élelmiszerre csak megyegyezés alapján lehet átváltani.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

nylonzsak, 2015.07.06 12:11

@ziziza: A pénz meg papír. Na és most?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

hunorti, 2015.07.06 12:03

@ziziza: értékpapírok, értéktelen vackok lesznek 20-30 éves távlatban... bankszámlák, meg csak bitek, meg byetok, fiktív akármik... de nem fogsz tudni belőle élelmiszert venni...



..van benne valami...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html