Az oroszok és a kínaiak nyerhetik az atomfegyverversenyt

Öngólt rúghat Donald Trump, az USA elnöke azzal, ha fegyverkezési versenyre kényszeríti Oroszországot és Kínát abból kiindulva, hogy az Egyesült Államok biztosan győz, mert sokkal több pénzt tud költeni erre. Az olcsó atombomba is tud nagyot csípni.
Komócsin Sándor, 2018. október 24. szerda, 19:06
Fotó: Pexels

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke ostobaságot csinál, ha fegyverkezési versenyt indít az USA és Oroszország, illetve Kína között - kezdi erős felütéssel cikkét Leonid Bershidsky, a Bloomberg Berlinben dolgozó publicistája. A garabonciás elnök majdnem szó szerint elismételte nagyra tartott elődje, Ronald Reagan szavait, amikor arra figyelmeztette a világ más nagyhatalmait, hogy országa a világ bármely más államánál több anyagi erőforrást tud csatasorba állítani egy nukleáris fegyverkezési versenyben.

Azt követően vezette elő fenyegetését, hogy a washingtoni kormány felmondta a még a Szovjetunióval kötött, 1987-es megállapodást a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozásáról (INF). Trump megállapítása igaz, mint ahogy Reagan is jól gondolta, hogy a szovjetek nem lesznek képesek követni a kiadásokban az USA-t - ismeri el Bershidsky -, de nem veszi figyelembe azt az apróságot, hogy nem az 1980-as években élünk.

Működött is, meg nem is

Reagan alatt látványosan, 53 százalékkal bővültek az USA katonai kiadásai - derül ki a Stockholm International Research Institute adataiból. A keret 2016-os árakon számolva az 1980-as 402,5 milliárd dollárról 615,6 milliárdra nőtt (ez a magyar GDP 3-4-szerese). Megbízható statisztikai adatok híján sokkal nehezebb becsülni, hogy eközben a Szovjetunió mennyit költött ugyanerre a célra. Mihail Gorbacsov, az utolsó szovjet elnök azt mondta, hogy GNP-je 20 százalékát - miközben az USA csak GDP-je 6,3 százalékát.

Ezért nem meglepő, hogy a szakértők egy része úgy véli, hogy a felpörgetett fegyverkezési verseny költségei vitték csődbe a Szovjetuniót. Jegor Gajdar, aki az összeomlás után megkezdte az orosz gazdaság sokkterápiáját, ezzel szemben úgy véli, ez csak részben igaz. Legalább ilyen fontos oka volt a csődnek a szovjet gazdaság teljes rugalmatlansága és a kétbalkezes tervgazdálkodás erőltetése. Ezzel együtt Gorbacsovnak sokkal fontosabbak voltak a fegyverkezési tárgyalások, mint elődeinek, mert a katonai büdzséből remélt pénzt az ország reformjára.

Halvány végeredmény

Ami a dolog katonai oldalát illeti, semmit sem nyert az USA - véli a Bloomberg publicistája. A két ország atomütőereje azóta is nagyjából egyensúlyban van, hiába költenek rá sokkal többet az amerikaiak. Az Egyesült Államok 2016-os árakon számolva dollárban 17-szer többet fordított katonai kiadásra 1990 óta, mint Oroszország, az elmúlt évben 11-szeres volt a különbség. Mivel az orosz hadsereg konvencionális erői gyengébbek az USA-énál, Moszkvának fontosabb a nukleáris elrettentés, mint Washingtonnak, ezért indították el az ország atomfegyvereinek modernizálási programját.

A paritás fenntartása nem igazán ró nagy anyagi terhet az orosz kormányra, amely a GDP négy százalékán tartja a védelmi büdzsét. Ha az USA belehúzna a fegyverkezési versenybe, Oroszország akkor sem kényszerülne olyan csillagászati kiadásokra, mint a Szovjetunió Gorbacsov idejében. Végső soron immáron ez is egy kapitalista ország, ami hatékonyabbá tette a gazdaságát.

Öngólok az öngólon belül

Ráadásul az USA rosszul jár azzal, hogy felrúgja az INF megállapodást. Oroszország helyzete ugyanis ezzel könnyebbé válik, mivel nem kell költséges módszereket keresnie - például levegőből vagy tengerről indítható közepes hatótávolságú fegyvereket fejlesztenie - azért, hogy megkerülje az egyezséget, hanem az olcsóbb földi mobil kilövőrendszerekre fektetheti a hangsúlyt.

Emellett az Egyesült Államoknak két fronton kell harcolnia az oroszok és a kínaiak ellen. Területi elhelyezkedéseik különbsége miatt az USA-nak meg kell győznie egyes szövetségeseit, hogy helyet adjanak a területükön a közepes hatótávolságú amerikai nukleáris fegyvereknek, ám Oroszország és Kína nem kényszerül erre.

Bershidsky szerint egy új fegyverkezési verseny éppen annyira hasonlítana az 1980-as években vívott párjára, amennyire Trump komolyan vehető Reagannel összevetve. Az orosz és a kínai válasz viszont annyival lenne keményebb, amennyivel Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök erőteljesebb politikus, mint Gorbacsov volt.

A fotó forrása: Pexels

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

?!, 2018.10.25 16:33

@werinter: . . . " orbán " most már kiérdemelte , hogy Saját Fején " játszák " ezt a " háborút " . . .
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

werinter, 2018.10.25 12:53

@Panzerkraftwagen_Drei: A legjobb lenne, ha senki nem fegyverkezve semmilyen nukleáris arzenállal. Intézzék el egymást hagyományos módszerekkel valahol a szibériai pusztán, esetleg az USA középső, gyéren lakott területein...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Panzerkraftwagen_Drei, 2018.10.24 20:08

Bizony úgy van! Nagyot változott a világ a 80-as évek óta, egy esetleges fegyverkezési versenyt ma már simán megnyernének az oroszok és kínaiak... Egy atomháborúról nem is beszélve...

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html