Az előző szerb kormányok abszurd engedményeket tettek az egykor Jugoszlávia által birtokolt ingatlanoknak az utódállamok közti elosztásánál - nyilatkozta Oliver Antics elnöki tanácsadó, az ilyen vagyonelemekkel foglalkozó belgrádi bizottság vezetője. Mint mondta, most mindezen változtatni kell. A kérdést rendező elvi megállapodást 2001-ben kötötték Bécsben az utódállamok, azonban ezt közel egy évtizedes tárgyalássorozat követte eredmény nélkül, mert Szlobodan Milosevics megakadályozta aláírását azzal, hogy szerinte minden volt jugoszláv ingatlannak Szerbia az egyedüli jogos örököse.

Még mindig nem tisztázott a vitatott vagyonelemek értéke, de mintegy 2 milliárd euróra becsülik. Ezzel szemben Belgrád eddig 24 épületet kapott - főleg követségeket és rezidenciákat - 63 millió euró értékben, Horvátország tízet (17,3 millió euró), Bosznia nyolcat, Macedónia négyet és Szlovénia hármat.

A Balkan Insight beszámolója szerint Antics példákat idézett arra vonatkozóan, hogy mit tartanak újratárgyalandónak. Ilyen az az ankarai egy hektáros terület egy palotával, amit még Kemal Atatürk ajándékozott Sándornak, az első jugoszláv királynak, ami Szarajevónak jutott, vagy a szófiai nagykövetség, ami még Jugoszlávia létrejötte előtt a szerb királyságé volt, mégis Macedónia kapta meg.

A B92 belgrádi rádió szerint azonban sokkal súlyosabb kérdések megoldatlanok Jugoszlávia örökségével kapcsolatban, mint a különböző külképviseletek ingatlanjai - ilyen az utódállamokban maradt szerb vállalati és magáningatlanok ügye. Csupán Horvátországtól mintegy 400 szerb cég követeli vissza ott maradt értékeit, amit 1,8 milliárd euróra becsülnek, és több mint 85 ezer, szerbek tulajdonában volt ház és lakás található a szomszéd országban. Ugyancsak vita tárgya a vegyes tulajdonú bankok, a magánszemélyek és cégek számláin maradt pénz és a valutatartalékok visszajuttatása az eredeti tulajdonosoknak, illetve megosztása az utódok között.