Benézte a WHO a svéd koronastratégiát

Komoly csörtére került sor a WHO és a svéd fő járványügyi szakértő között. A szervezet a jelek szerint elszúrta a svéd adatok olvasását, miközben még mindig lehet, hogy a különutas svéd modell lesz hosszú távon a nyerő.
Lovas-Romváry András, 2020. június 28. vasárnap, 17:37
Fotó: Pixabay - képünk illusztráció

A Bloomberg tudósítása szerint Anders Tegnell, Svédország vezető epidemiológusa arra készül, hogy végre szabadságra megy. Valószínűleg nem fog azonban a három ellentmondásokkal teli járványügyi védekezéssel töltött hónapot követően messzire utazni, miután az Európai Unió legtöbb tagállamában Svédország nem szerepel azon országok listáján, ahonnan korlátozások nélkül lehet beutazókat fogadni.

A mérleg mindenesetre nem megnyugtató, hiszen a gazdaság teljes körű leállását eredményező korlátozásokat nem bevezető Svédországban a laza védekezési stratégia a világ egyik legnagyobb halálozási arányával párosul. Az adatok szerint az egymillió főre eső Covid-19 halálesetek száma ott a hetedik legmagasabb a világon. Ennek ellenére a hírügynökség szerint Tegnell még mindig úgy érzi, a világ félreérti őket.

A héten mindenesetre a svéd járványügyi szakértő látványosan kikelt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a szigorú lezárást választó országok ellen. Tegnell nyilatkozata szerint a világ jelenleg csak az első fázisát éli át a Covid-19 elleni hosszú, bizonytalan kimenetelű küzdelemnek. Pont emiatt a svéd stratégia, amely elkerüli a szigorú lezárásokat, viszont az emberek távolságtartási szabályokra való szoktatásán alapul, az egyetlen járható út  hosszútávon. Egy, a svéd rádióban sugárzott podcastban azt mondta, arra vár, hogy a svéd stratégiát az eddigieknél komolyabb módszerekkel is értékeljék, s felhívta a figyelmet, még mindig senki sem tudja, hogyan végződik a világjárvány.

Tegnell mindenesetre elég látványos győzelmet söpörhetett be a héten a WHO ellen. A szervezet ugyanis közzétett egy listát, amelyen Svédország 11 olyan ország között szerepelt, ahol "a terjedés sebessége gyorsul és ha ez további intézkedések meghozatala nélkül az egészségügyi rendszert teljesítőképessége határára sodorhatja". Azonban a WHO-nak később korrigálnia kellett közleményét, s elismerte, a svéd fertőzési adatok valójában stabilak, és az új esetek nagy száma a tesztelések számának felpörgetéséhez kapcsolódik.

Időben léptek?

William Hanage, a Harvard School of Public Health tanára szerint a svéd stratégia nem csak amiatt egyedülálló, mert sokkal kevesebb megkötést tartalmaz a járvány terjedésének fékezése érdekében, de azért is, mert a járvány nagyon korai szakaszában vezették be, még azelőtt, mielőtt megtörténtek volna a tömeges fertőzések a társadalomban. Bár most rosszabbaknak tűnnek az ország adatai, azonban ez a stratégia hosszabb távon sokkal inkább fenntarthatónak tűnik, mint amit a többi országban alkalmaznak. Látni kell, hogy a teljes lezárást azért alkalmazzák, hogy elkerüljék az egészségügyi rendszer gyors túlterhelődését, célja, hogy annyi fertőzési útvonalat blokkoljanak, amennyit csak lehet. Azt azonban, hogy melyik stratégia az igazán sikeres, csak a járvány után lehet megmondani, mutatott rá ő is.

A Bloomberg összefoglalója is felhívja a figyelmet arra, hogy a svédek egyelőre nagy árat fizettek saját megközelítésükért. A Covid-19 halálozási rátája az országban ötször magasabb, mint a szomszédos Dániában, ahol már elkezdték feloldani a március közepén elrendelt korlátozásokat a járvány megfékezését követően.

Ráadásul Svédországban az volt a cél, hogy az igazán sérülékeny csoportokat, mint például az idősek, megvédjék a fertőzéstől. Ez azonban őszintén szólva nem nagyon tűnik úgy, hogy sikerült volna. Ha ugyanis egy korosztály körében erősen terjed a fertőzés, nagyon nehéz a többi korosztályt védeni - tette hozzá Hanage. Ezt jól mutatja a svéd idősotthonok esete, ahol a halálozási ráta brutálisan magasra ugrott.

Tegnellék fő érve a szigorú lezárások ellen, hogy bár az  időlegesen lassítja a vírus terjedését, nem gátolja meg annak visszatérését, eközben viszont elkerülhető költségekkel jár. Ugyanúgy, ahogy a gyógyszereknek vannak nem kívánt mellékhatásai, a járványellenes intézkedéseknek is vannak negatív hozadékai. Ilyenek például az otthoni erőszak, a magány és a bezártság negatív pszichés hatásai és a tömeges munkanélküliség - sorolta. Igaz, a svéd gazdaság visszaesését így sem sikerült elkerülni.

A WHO-nak korrigálnia kellett

A WHO korrigált közleményében már azt írta, "számos pozitív trendet lehet felfedezni Svédországban, különösen az új, súlyos tüneteket mutató esetek számának csökkenésében, és abban, hogy április óta egyre kevesebb intenzív ellátásra szoruló páciens van, s a Covid-19-el összefüggésbe hozható halálesetek száma is egyre alacsonyabb. Svédországban sikerült a fertőzések számát olyan szinten tartani, amely lehetővé teszi a helyzet kezelését az ország egészségügyi rendszere számára."

Hanage rámutat arra, hogy túl korai egyelőre megítélni, melyik modell lesz majd valóban sikeres a mostani járvány kezelésében. A svéd modellt sokáig igazságtalanul szólták le, mondván, ők nem tesznek semmit. Ez nem igaz. Azon a ponton, amikor látszik, hogy a járvány elkerülhetetlen, a kérdés az, hogyan tudod tompítani annak hatását, hogy közben meg lehessen óvni az egészségügyi ellátórendszert. Minél korábbi szakaszban születnek meg az intézkedések, annál kevésbé drasztikus lépésekre van szükség. Ebből a szempontból a svéd stratégia okosabb volt, mint a többi ország által alkalmazott Azonban ezért a halálozási adatok alapján nagy árat fizettek. Ez a stratégia ráadásul különösen nagy érzékenységet követel, folyamatosan nyomon kell követni a fejleményeket, hogy ha kell, reagálni tudjanak rá - mondta a szakértő. De hogy végül kinek lesz igaza, azt az idő dönti majd el.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

krix7, 2020.06.30 22:51

@znojmo:
A másik lehetőség a tömeges halál...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix7, 2020.06.30 22:50

@atombandi:
Nem tom' tisztában vagy-e azzal, hogy nem csak a halálozás a covid-19 egyik mellékhatása?
A másik a tüdőkárosodás, amiről nem nagyon lehet olvasni pedig elég gyakori!
A túlélői lehet, hogy örökké légszomjban fognak szenvedni és ez nem a fertőzöttek 1-5%-a hanem jóval több!
Nem beszélve a szaglás és ízlelés elvesztéséről, ami szintén nem csak kellemetlen, hanem súlyos károkat okozhat!
Ezek az emberek ecetet, hypót is ihatnak (vagy adhatnak pl. kis gyermekeknek...) és észre sem veszik!
A koronavírus nem pusztán "át kell esni rajta" típusú betegség!
Nem tom' mér' nem akarod ezt megérteni!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

znojmo, 2020.06.30 20:43

Megjelent Kínában a sertésvírus is, na most akkor örökre maszkban kell járnunk?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Ballada, 2020.06.30 20:21

A Nyájimmunitás állat egészségügyből származó fogalom, a WHO nem preferálja.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200511/who-a-nyajimmunitas-egy-nagyon-veszelyes-kifejezes-431250
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Sancho12, 2020.06.30 19:57

@tegnaputan: És közöd hozzá?????
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html