Egységesen léphetnek fel a visegrádi négyek az Európai Unió csütörtök-pénteki csúcsán az unió más államaiból Nagy-Britanniába érkező vendégmunkások otthon maradt gyermekeinek szociális juttatásai ügyében - jelentette a Guardian.

Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke diplomatikusan úgy fogalmazott, hogy a brit reformok elfogadtatásáig még egy pluszmérföldet meg kell tenniük az EU vezetőinek a V4-ek álláspontja miatt.

A négy kelet-közép-európai ország ellenzi, hogy a vendégmunkások otthon marad gyermekeinek járó juttatásokat az érintettek hazájának árszínvonalához igazítsák.

Az ördög a részletekben

Jelenleg brit kollégáikkal megegyező összeget kapnak, amelynek vásárlóereje jóval nagyobb Kelet-Európában, mint nyugaton. A V4-ek azt akarják, hogy az új szabály csak azokra a vendégmunkásokra vonatkozzon, akik újonnan érkeznek Nagy-Britanniába, azokra, akik már ott dolgoznak, ne. Emellett úgy vélik, hogy ennek a szabálynak csak a szigetországra kellene vonatkoznia, a többi EU-tagállamra nem.

A gyermekek után járó juttatások ügyéről tárgyalt David Cameron brit miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is. Utóbbi egyeztetett Bohuslav Sobotka cseh kormányfővel, a V4-ek hétfői találkozójának házigazdájával. Juncker szerint a változtatások az EU minden tagállamának szociális rendszereit érinthetik. Brüsszelnek nincs tartalék terve a brit reformokkal kapcsolatban - tette hozzá.

Csak semmi kapkodás!

Cameron nem tudta elérni, hogy Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke garantálja, hogy a parlament a brit üggyel kapcsolatban támogatni fogja az Európai Tanácsban megszülető határozatokat. Ezt több ok miatt sem tehette meg, amelyek közül az egyik, hogy nem nyilatkozhat a frakciók nevében. A másik, hogy a folyamat nem ilyen egyszerű.

A tanácsi határozatok alapján az Európai Bizottság elkészíti az új uniós szabályokat, az EP ezekről szavaz. Ez a folyamat hónapokba telhet. Schulz csak azzal nyugtatgathatta a brit kormányfőt, hogy a parlamentnek nem szokása szembe menni az állam- és kormányfők fórumán elfogadott döntéssekkel.

David Cameronnak azért lenne szüksége az EP gyors jóváhagyására, mert azt szeretné, ha brit kezdeményezésre elfogadott uniós reformok, a függetlenségi népszavazás után azonnal életbe léphetnének. Ez ütős érvnek látszik a kilépést szorgalmazó euroszkeptikusokkal szemben, akik egy érve az EU ellen az, hogy a brüsszeli bürokrácia csiga lassúsággal működik. Emellett kétségeket ébreszthetnek a szavazókban a reformok elfogadásával kapcsolatban, mondván: azokat még nem fogadta el az EP.

Legfelsőbb támogatás?

Eközben úgy tűnik, a brit királyi család óvatosan letette a voksát a szigetország EU-tagsága mellett. William herceg a külügyminisztérium fogadásán diplomaták előtt arról beszélt, hogy Nagy-Britannia biztonságának és prosperitásának záloga, hogy az ország képes más nemzetekkel együtt dolgozni céljai elérése érdekében.

A megjegyzés meglepte a kormány vezető tisztviselőit, mivel határozottabb nyilatkozatnak tűnik a királynő megszólalásánál, amely a 2014. őszi skót függetlenségi népszavazás előtt hangzott el. A brit államfő akkor csupán arra kérte a szavazókat, hogy alaposan gondolják át, hogyan képzelik országuk jövőjét.

Nem akarják tovább halogatni

Franciaország és Németország amellett van, hogy az EU-csúcson csütörtök éjszakáig kössék meg a reformcsomagról szóló megállapodást a brit miniszterelnökkel. Ez lehetővé tenné, hogy Cameron már pénteken bejelentse, hogy a referendumot júniusban tartják. Ezzel - akármi is lesz a végeredmény - rövid időn belül megszűnhet a brit EU-tagság körüli gazdasági-politikai bizonytalanság.