Kiderül, lehet-e romokból sikeres ellenzéki politikát építeni a briteknél

Kétségbeejtően rossz helyzetben lévő párt vezetését veszi át Sir Keir Starmer, aki a brit Munkáspárt élére állt. Bár a négy és fél év múlva esedékes parlamenti választásoknak egyelőre a kormányzó toryk az egyértelmű esélyei. Egy valami szól ellenük: a jelenlegi zavaros politikai helyzetben bárhol, bármi előfordulhat.
Komócsin Sándor, 2020. április 19. vasárnap, 14:41
Fotó: AFP

Sir Keir Starmer, a brit Munkáspárt új elnöke azt mondta, hogy a feladat, amire vállalkozott olyan, mintha egy nagy hegyet kellene megmásznia. Pontosabban fogalmazott volna, ha azt mondta volna, hogy át kell kelnie a Himaláján oxigénmaszk és elsősegélycsomag nélkül - véli Laura Kuenssberg, a BBC publicistája. Az új vezető olyan pártot örököl, amely az elmúlt közel öt évet belső harcokkal töltötte, kevesebb alsóházi képviselője van a brit parlamentben, mint a második világháború óta bármikor, korábban jól működi pártszervezetei romokban hevernek, késve reagált az antiszemitizmus vádjára és a legutóbb parlamenti választáson, 2019 decemberében elvesztette hagyományos választókörzetei egy részét.

Starmer, Jeremy Corbyn, akinek politikája az 1970-es évekbeli baloldali gondolkodásra épült, sok radikális baloldali szavazót fel tudott lelkesíteni és az elnöksége alatt bővült a párt tagsága. Szembe fordította a Munkáspártot a 2008-as pénzügyi válság után, még a párt utolsó kormányzása idején kezdődött és tíz éven át folytatódott megszorító gazdaságpolitikával, amely oly sokáig tartott, hogy már egyfajta gravitációs erőként vonzotta maga köré minden brit kormány politikai stratégiáját. A legfontosabb tény azonban az, hogy a Munkáspárt négy egymást követő parlamenti választást vesztett el.

Morális szocializmus?

Starmer pártelnök-választási kampányát a "morális szocializmus" szlogenjére fűzte fel, ami kellően homályos ahhoz, hogy a párt bármely irányzatához tartozó tagja támogatni tudja, ugyanakkor túl homályos ahhoz, hogy kiderüljön, mit jelentene a szigetországnak egy a morális szocializmus jegyében fogant kormányzás. A választási kampány alatt Starmer vigyázott arra, hogy ne bírálja túlságosan a párt legutóbb, még Corbyn vezetésével megfogalmazott választási programját - amely egyebek mellett államosításokat is tartalmazott -, annak ellenére, hogy ezzel a tervvel súlyos vereséget szenvedtek.

Nem sok betekintést engedett abba, hogy a bő négy év múlva esedékes következő parlamenti választáson mélyen programmal indulna. Sőt a BBC szakírója beszélt olyanokkal, akik ismerik, és még ők sem tudták pontosan leírni, mit is képvisel az új munkáspárti vezér. Egyelőre annyi elég volt, hogy a virtigli baloldali Corbin és az új baloldal centrista politikájának atyja, Tony Bair volt brit munkáspárti miniszterelnök között helyezkedik el - valahol. A párt nagy többsége, akik megválasztották Startmert, nem sokat törődtek ezzel, megkönnyebbültek, hogy a személyében kapnak egy elkötelezett pragmatikus politikust.

Jön az átszervezés

A Munkáspárt parlamenti képviselőinek egy része azonnal húzná be középre az új elnököt, ám néhány alulról szerveződő belső irányzat tagjai rossz néven vennék, ha nagy hintamozgással máris eltávolodna Corbyn irányvonalától. Miután óriási fölénnyel nyerte az elnökválasztást, megvan a lehetősége arra, hogy alaposan átszervezze a párt irányító testületeit, és a BBC szakírója úgy véli, nagy változások lesznek a párt szervezetében.

Várakozások szerint nem fogja keresni a konfliktusokat, ám ennek ellenére sok régi arcot le fog cserélni, mert szép dolog a gazdag politikai tapasztalat, amit karrierjük során felhalmoztak, ám kötődésük a múlthoz ballasztként húzza vissza őket. Mint minden ellenzéki politikusnak az lesz a legfőbb gondja, hogy a kormányon lévők és elsősorban a miniszterelnök viszi a show-t a politika színházában, így nehéz lesz egyáltalán észrevétetnie magát.

Az egészségügyi és gazdasági válság, amelyben élünk, meg is nehezíti, de meg is könnyítheti a helyzetét. A kormány ügyetlenkedett a válságkezeléssel, így ha a sötét felhők elvonulnak a nagyérdemű politikai közönség szükségét láthatja annak, hogy alaposabban megnézze, kik is adják elő neki a politikai színjátékot, és szükségét láthatja a szerepek újraosztásának. A konzervatív kormány soha nem látott költekezéssel fogja megpróbálni lendületbe hozni a gazdaságot, de hogy ez mit hoz - inflációt, eladósodást, teremt-e elég munkahelyet - azt senki sem tudja. A gyorsan változó körülmények esélyt adhatnak a Munkáspártnak is a sikerre, annak ellenére, hogy ma a toryknak áll a zászló.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

terabit, 2020.04.19 23:39

Bárhol lehet építeni ellenzéket bárki ellen bármikor, és idővel leváltani az aktuális kormányt, hozzáteszem ez utóbbi mindenkinek jót tesz. Csak épp fontos megjegyezni: szarból nem lehet várat építeni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html