"Azt kell mondjam, hogy ami a befektetői bizalom visszaszerzését megnehezítő környezetért elsősorban felelőssé tehető, az a folyamatos csatározás és nézeteltérés az IMF és az európai hitelező intézmények között" - mondta.

Az IMF még nem kötelezte el magát a részvétel mellett a Görögországgal 2015 közepén megkötött harmadik nemzetközi mentőcsomagban, mondván, az adott feltételek mellett nincs meggyőződve az adósság fenntartható törlesztéséről. Görögország küladóssága a GDP 170 százaléka, a legmagasabb az euróövezetben.

Ciprasz szerint az IMF és az uniós hitelező intézmények közötti nézeteltérés akadályozza Görögország részvételét az Európai Központi Bank (EKB) mennyiségi monetáris enyhítő programjában is. "Egy ország, amelyik ennyire szigorú szerkezetátalakítási programnak vetette magát alá, joggal számíthat adósságproblémájának méltányos kezelésére" - mondta a görög miniszterelnök, leszögezve, hogy "a görög probléma európai probléma".