Döntöttek az EU külügyminiszterei: 450 katona megy Maliba

Mintegy 450 katonát küld Maliba az Európai Unió - döntöttek hétfői brüsszeli tanácskozásukon a tagországok külügyminiszterei.
MTI, 2013. február 18. hétfő, 12:47
Fotó: Napi.hu

A találkozón Magyarországot Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára képviseli. Az uniós katonák közel fele, mintegy kétszáz fő az afrikai ország hadseregének kiképzését fogja végezni, a többiek pedig a kiképzők biztonságáról gondoskodnak. Az európai kiképzők nem csupán fegyverforgatásra tanítják majd a mali katonákat, hanem tanfolyamon oktatják ki őket a hadviseléssel kapcsolatos, illetve a humanitárius jog előírásaiból is. Szintén része a kiképzésnek a hadvezetési ismeretek oktatása, a parancsnoki struktúrák működtetése.

Uniós forrásból származó előzetes tájékoztatás szerint Magyarország tíz fővel - egy vezérkari tiszttel, három katonaorvossal, valamint hat mesterlövésszel - járul hozzá az EU mali missziójához.

Franciaország hetekkel ezelőtt sietett katonai erővel Mali kormányzatának segítségére, miután az ország északi részét uraló fanatikus iszlámista lázadók előre törtek déli irányba. A francia támogatásnak köszönhetően a lázadókat sikerült visszaszorítani, de az északi országrészben a mali hadsereg egyelőre nem lenne képen önmaga fenntartani a biztonságot. A nemzetközi közösség tervei szerint idővel Afrika-közi katonai kontingens segítené Maliban a rendezett viszonyok helyreállítását.

Az uniós külügyminiszterek ülésén az előzetes feltételezések szerint abban a kérdésben volt várható a leghevesebb vita, hogy mi legyen a Szíriával szemben érvényesített, de március elsejével lejáró uniós szankciók - azon belül a fegyverszállítási embargó - jövője.

Az előkészítés során a britek, franciák, illetve olaszok amellett voltak, hogy a szankciókat oldják fel, mert a jelenlegi helyzetben a nyugati országok megkötik saját kezüket, nem tudják segíteni a Bassár el-Aszad szíriai elnök állig felfegyverzett rezsimje ellen harcolókat. Mások - főképpen a skandináv EU-országok - ugyanakkor a fegyverembargó három hónappal való meghosszabbítását javasolták, egyebek közt arra figyelemmel, hogy Lahdar Brahimi, az ENSZ és az Arab Liga Szíria-ügyi különmegbízottja tárgyalásokat szorgalmaz a szíriai ellenzék és a damaszkuszi rezsim "elfogadható személyi összetételű" küldöttsége között.

A brüsszeli találkozóra érkező külügyminiszterek rövid megjegyzéseiből az tűnt ki, hogy jelentős kisebbségben vannak azok, akik fel akarják oldani a fegyverembargót, meg akarják kezdeni a felkelők fegyverrel való ellátását. A várakozó újságíróknak nyilatkozók közül egyedül a brit Willam Hague tartott ki emellett. Ellenezte az embargóoldási terveket, és a békés, tárgyalásos konfliktusmegoldás keresését szorgalmazta Guido Westerwelle német, Michael Spindelegger osztrák, Karel Schwarzenberg cseh, valamint Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter.

Az MTI uniós forrásból úgy értesült, hogy Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, aki az Egyesült Államokban találkozott John Kerryvel, az új amerikai külügyminiszterrel, azt tapasztalta, hogy amerikai részről nem szorgalmazzák egyértelműen az embargóoldást és a felkelők felfegyverzését. Ashton szerint az amerikai diplomácia ebben a kérdésben óvatos, álláspontja nem rajzolódik ki markáns egyértelműséggel - közölte az MTI-vel az említett, nevének mellőzését kérő uniós forrás.

Az EU-külügyminiszteri tanácskozáson Nikolaj Mladenov bolgár külügyminiszter ismertette azokat az értesüléseket, amelyek azt támasztják alá, hogy a Hezbollah radikális iszlamista szervezetnek köze volt a tavaly Burgaszban elkövetett - a merénylő mellett öt izraeli állampolgár és egy bolgár buszvezető halálát okozó - öngyilkos merénylethez. Az Egyesült Államok és Izrael arra akarja rávenni az EU-t, hogy az vegye fel a Hezbollahot a terrorista szervezetek listájára.

A megbeszélésre érkezve Mladenov úgy nyilatkozott újságíróknak, hogy Szófia támogatná a Hezbollah terrorlistára vételét. Ezt szeretnék uniós források szerint a britek és a hollandok is, valamint állítólag szintén "nyitottak a gondolatra" a franciák.

HOZZÁSZÓLÁSOK